| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Furcsa világ Ideje:: 04-08-2005 @ 11:51 am |
|
|
|
|
Néha furcsa az élet. Vagy az is lehet tulajdonképpen, hogy mindig az. Csak nem vesszük észre.
Ha az embernek az idegeit egy kicsit lecsupaszítják, úgy mint a villanyszerelő a drótot, például egy egyre közelítő érettsgéi vizsga fenyegetésének segítségével, valahogy szigetelés nélkül, százszoros erővel érzékel dolgokat.
Az én csupasz elektródáim is azonnal az egekbe emelnek, ha kilépek az ajtón, és rámsüt egy apró napsugár. Boldog vagyok, attól, hogy tavasz illat van, és hogy nevetni hallok valakit, hogy csicseregnek a madarak, és hogy bolondos fodros ruhát öltenek a fák, és a lányok.
De a következő percben a fent említett elektródák egy szakadék mélyére hajítanak. Megcsörren a telefon, és beszélgetek, képzeletbeli fogaimat erősen szorítom össze, a kis ellenállások erősen dolgoznak, hogy ne süljön ki az egész rendszer, és ne kezdjek el szikrázva olvadozni: sírni...
Egy kedves barátom hangját hallom. Fáradt. Vagy egy másikét, akinek egyfolytában fáj a feje. És ha egy velemkorú lánytól azt hallom, hogy úgy érzi teljesen kiégett? Az elektródákra kapcsolt műszerek mutatói vészesen kilengenek. Az áramerősség nagyon ingadozó, és ha jól sejtem mindig változik az iránya is. Pozitív, negatív...
Hajajj. Hogy működhetnek így a műszereim? Szegény kis áramkörök néha már szeretnék felmondani a szolgálatot, és egy kiadós áramszünet - pihenés, alvás - biztosan jót tenne nekik.
De ahhoz előbb a a felvevő elektródákat kell kikapcsolni, hogy ne érezzem többé, ami körülöttem folyik. A gondolataimat nem tudom ugyanis kikapcsolni. És nem is tudom, hogy akarnám-e igazán, ha tényleg lehetne...
Pedig mostanában sokszor megfordult a fejemben...
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-09-2005 @ 02:22 am
| Hozzászóló: veva (Ideje: 04-08-2005 @ 12:22 pm)
Comment: Kedves Kabóca! Szokd meg, hogy ilyen érzékeny vagy! Néha egyáltalán nem könnyű elviselni az empátiát, ami belőlünk fakad. Nem könnyű, én már csak tudom! :( --- Viszont! Ha nem lennél ennyire érzékeny, nem volnának ennyire jó (mély és az olvasóra erősen ható) írásaid. Aminek egyik oldala nyereség, a másik fájdalom is lehet! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kabboca (Ideje: 04-08-2005 @ 12:54 pm)
Comment: köszönöm.
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: szimbolum (Ideje: 04-08-2005 @ 03:18 pm)
Comment: Szerintem nem feltétlenül rossz az, hogyha valaki ilyen érzékeny , csak tudni kell kezelni, esetleg valami jó dolgot kihozni belőle, hiszen ezért "kaptad" ..... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Myra (Ideje: 04-08-2005 @ 08:44 pm)
Comment: Szerintem az empátia és a beleérzőképesség az arra hajlamos embert egy kicsit pszichológussá változtatja. Tapasztalat, mert én is ilyen vagyok... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: _zizike_ (Ideje: 04-09-2005 @ 11:20 pm)
Comment: Az előttem szólók mind elmondták, amit mondhatnék, még annyit tennék hozzá, saját tapasztalatom, hogy mikor nagyon úgy érzed, hogy ki kell kapcsolni, akkor viszont kell egy kis áramszünet... ahogy jó Hofi Gézánk is megmondta!:)) |
|
|
|
|
|
