Kedves Letta!

Remélem nem haragszol, hogy blogodra a blogomban válaszolok. Ugyanis úgy érzem, mintha nekem címezted volna az Ismét beigazolódtak az Élet Nagy Igazságai c. írásodat. (Ha nem, az se baj, legalább van miről írnom.)

Először is: Szepes Mária műveit én is imádom. Igaz, engem nem a Révész Sándor vezetett el hozzá. (Ki az a Révész Sándor?)

Másodszor: Bizony, nem vagyunk egyformák. (Ez egy Nagy Igazság.) Van, aki a Tilos Rádiót, van, aki a Vasárnapi Újság c. műsort hallgatja. Ez teljesen egyénfüggő. Az egyén pedig a családi, és egyéb kulturális hagyományoktól függő. Nekem semmi bajom a Vasárnapi Újság hallgatói ellen, egészen addig, amíg a Vasárnapi Újság hallgatói föl nem kerekednek transzparensestül, zászlóstul, füttyöstül és ki nem vonulnak egy rádió szerkesztősége elé, hogy márpedig azt most azonnal tiltsák be, mert egyébként oda a kereszténység, a három a magyar igazsággal egyetemben.

Harmadszor: Egy dolog (mondjuk a zászlóégetés) valóban sok szempontból értékelhető. Mindenki úgy értékeli, ahogy neki a legkedvesebb. (És ahogy a lelkiismerete kívánja) Azt viszont nem hiszem el, hogy a hithű (vagyis az ortodox) zsidók égették volna el Izrael nemzeti zászlóját. Ez olyan volna, mintha mondjuk a magyar polgári körösök égetnék el a magyar nemzeti zászlót tiltakozásul a kormány határon túli politikája miatt. Azt viszont elhiszem, hogy izraeli állampolgárok (zsidók) ehhez az eszközhöz folyamodtak kormányuk palesztin politikája miatt. Sőt, helyeslem!

Én, az írásomban próbáltam nem szájbarágós oldalról megvilágítani azt, amit én gondolok erről a zászlóégetésről. Nem hiszem, hogy demagógiát követtem el.

Viszont, olyant sohase mondanék, hogy Jézus fattyú volt, és ezért a keresztény húzzon odébb. Egy: mert azt se tudom mi az, hogy fattyú, kettő: meg nem is értem mi az összefüggés az odábbhúzás és Jézus fattyúmivolta között.