Na, ezt nézzétek el nekem, de ez a jópofa kép megihletett :) Hogy gyerekvers, vagy csak egyszerűen móka, majd döntsétek el. Én jól szórakoztam, míg írtam :)

Fiam, lám, ezt jól kifogtuk,
ezer ágra süt a nap.
Ne tétovázz, pecapajtás,
Gyerünk, várnak a halak!

Hozd a csalit, igen kövér,
vonzza majd a makrélát.
Tudod! Azt a kék-ezüstöt,
amit ettünk utcán át!

Ej, te sügér, figyelj már rám
- de ne tátsd el a szádat! -,
fogjunk ma egy tőkehalat
és lepjük meg anyádat!

Hogy mi a tőke? Ne bomolj,
figyeld inkább a kezem!
Nézd, ahogy a dagadt csalit
a horogra felteszem.

Lendül a bot, fut az orsó,
- reszkessetek, pingvinek! -
Madár, madár! – ne szólj közbe,
fogj el inkább két legyet!

Jó ez a csönd, égi béke,
csak a tenger fodrozód’…
Te meg fiam, fogd a botot,
megedzi az alkarod!

Ej, kapás van, hadd nézzem csak,
kapitális fogás lesz!
Húzom, húzom, ne magyarázz,
Húzom én, de nem ereszt!

Tán egy tonhal, vagy egy bálna,
bitang nehéz, mint a dög!
Vágd a damilt, vágjad gyorsan,
mert még elvisz az ördög!

Huh, ez elment… megizzasztott,
na, majd lesz mit mesélnem!
Menjünk fiam, vár az ebéd,
legalábbis, remélem!