Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
A pillanat kivárása Ideje:: 02-27-2004 @ 07:47 am |
|
|
|
|
Aranka néni minden vasárnap délelőtt felveszi ünneplő ruháját, és elsétál a Belvárosi templomba.A ruhát Gizella, a lánya küldte neki még a hetvenes évek végén Kanadából.Gizella huszonegy éves, amikor egyik barátnőjével, a duci Ilonával elindul a Balatonra, és másnap este már Bécsből hívja fel az addigra magát már ájulásig síró anyját.Ilona aztán le is ragadt egy, a Práterhez közeli kis étteremnél, ahol eleinte mindenes volt, majd miután kellőképpen felkeltette a tulajdonos, a nagyhasú, és nagy szerencsejátékos hírében álló Walter érdeklődését, az eleinte a kasszába, majd végül az erős tölgyfából készült dupla ágyába irányította az addigra már németül elég jól elboldoguló lányt.Ilona aztán el is vetette magát a férfival, aki egy tisztázatlan kölcsönügyletből fakadó veszekedésből, a verekedésbe átcsapó eset kapcsán elhalálozik, az akkor még éppen harmincéves fiatal özvegyre hagyva minden vagyonát.Újra férjhez ment, két gyereket szült, és már három étterme van.Egyszer, amikor már haza lehetett jönni, hatalmas autóval, és két csorgónyálú kutyával beállított Aranka néni földszintes lakásába.Összecsókólta a riadtan álldogáló apró nőt, és egy nagyzacskó édességet nyomott a kezébe, amit Aranka néni aztán szétosztogatott a házbeli gyerekek között.
Saját lánya még nem látogatott haza egyszer sem.Aranka néni gondosan őrzi az összes levelet, amelyek borítékjáról leáztatta a bélyegeket, a nagyothalló Emil bácsi kedvéért, akivel olykor elmennek egy kis sétára a Ligetbe.Lánya leírta, hogy egy kisvárosban él, ahol fodrászüzletet nyitott, férje elöljáró a városházán, amellett meg sikeres építési vállalkozó.
Küldött fényképeket is.Egyiken, a házuk előtt álló széles autó lehajtott ablakán könyökölve két tizenéves gyermek
bámulja mosolyogva a kertben hancúrozó kismacskát.A fotó hátán bizonytalan írással, de magyarul egy mondat: A minél hamarabbi viszontlátásra!
Eddy és Yvett.Aranka néni aztán azt a fotót bekereteztette, és magával viszi minden vasárnap délelőtti sétájára.Bemegy a templomba, és gyertyát gyújt, hogy megéljék azt a pillanatot.
Mindannyian. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-27-2004 @ 07:50 am
Hozzászóló: csingi (Ideje: 02-27-2004 @ 09:13 am) Comment: C'est la vie! Minden írásodból a színtiszta élet, és a valódi finom humanitás szól kedves Fényesi. Ezért szeretem annyira őket. :o) Köszönöm. |
|
|
|
|
Hozzászóló: Audrey (Ideje: 02-27-2004 @ 11:29 am) Comment: Nagyon életszagú, bizonyára a valóságból merítetted a témát. És ami nagyon tetszik, hogy képes vagy egy ilyen rövid, néhány soros írásban megragadni a lényeget, s mégis átfogva egy egész élet történetét. Nagyszerűen írsz. :-)))) |
|
|
|
|
|