szemek.
a te szemeid.
gyűlő könny.
a te gyűlő könnyed.
összekapcsolódó molekulák.
a te összekapcsolódó molekuláid.
kitüremkedik a szemed felületéről, valóságos kis domborművé válik. elengedi magát, már túl kövérre hízott, enged a gravitációnak, és elindul vándorútján. kis gödrökön, mederben és dombokon, lefelé, szabadesés, majd szétcsattanás. vagy esetleg az ajkad felé veszi az irányt, és erőszakosan bemászik, sóssal keverve amúgy keserű nyáladat. keserű, miattam...
arcodon csordogáló kis könnypatak.
arcodon csordogáló kis patak, nem több, csupány néhány csepp. csak amennyi kell a megfelelő helyzetben. és gyorsan elfojtod.
csordogáló cseppek.
csak víz.
semmi csoda.
egymáshoz kapcsolódó molekulák. egymáshoz kapcsolódnak, hogy minél kisebb legyen a felületük. mint fázó madárkák, elveszett fagyos gyermekek, melegítik egymást. talán ezért forró...
összehúzza őket a kohézió és miegymás fizikai képtelenség, hogy gömbbé formálódjanak, tökéletes gömbbé, ott a néhány pilllanatnyi szabadesés során.
tökéletes gömbbé.
az emberi szervezet közel hetven százaléka víz.
tökéletes gömbbé szeretnék én is formálódni.
csiszolom magam, körülnézek, csiszolsz te is, sokan csiszolnak, és hányan fognak még... megszámlálhatatlan... de így soha nem leszek egy egész egység, csak sok kicsi összerakott rész.
mint egy gyémánt.
mint egy drágakő.
lapos, formás, talán szép, talán vonzó, de mégse gömb.
természetes gömb. kerek...
mint egy anya, ki fiával terhes...
önmagába záródó kis titok, múlttal, jelennel és jövővel várandós. mosolygós, örök titkokat ismerő boldog kismama... |
