| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
A lélek harcai Ideje:: 10-10-2005 @ 01:51 pm |
|
|
|
|
Álllandó harcban állok magammal.
Mi a fontosabb? Az ígéret (amit lehet, hogy leginkább csak magamnak fogadtam meg) vagy az, hogy senki akarata előtt ne kelljen meghajolnom, az önértékelésemet összezúzva?
Ez utóbbi félredobása a lelkemet nyomorítja (önbizalom, önértékelés, meg más efféle pszicho-izék) - nagyon.
Igaz, az első elbagatellizálása is okoz valamilyen szintű lelkifájdalmat... sőt az még némi tükörbéli szembeköpködést is eredményezhet!
Hahh! Talán a legszelídebb ember vívja a legkeményebb csatákat... - önmagával!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-10-2005 @ 01:56 pm
| Hozzászóló: LunaPiena (Ideje: 10-10-2005 @ 01:55 pm)
Comment: Nehéz kérdés - de csak olyat tégy, amit bármikor, bárhol vállalsz. Az vagy te. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Netelka (Ideje: 10-10-2005 @ 03:07 pm)
Comment: "Mi a fontosabb? Az ígéret (amit lehet, hogy leginkább csak magamnak fogadtam meg) vagy az, hogy senki akarata előtt ne kelljen meghajolnom, az önértékelésemet összezúzva?" Nem tudom ugyan, konkrétan mi okozza most benned ezt a vívódást, de általánosságban azt mondhatom, ebben is meg lehet találni az egyensúlyt. Lehetsz úgy simulékony, lehetsz annyira kompromisszumképes, hogy attól még az önértékelésed ne omoljon össze. És bár magunknak is teszünk ígéreteket, fogadkozunk, de talán önmagunkkal szemben is tehetünk olykor engedményeket, hiszen ezért vagyunk emberből. Míg a tükröd téged mutat, és nem valaki mást, aki csak hasonlít rád, addig hidd el, nincs baj. Szeretettel: Neti |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 10-12-2005 @ 08:22 am)
Comment: Egyetértek az elöttem szólókkal. Annyit tennék hozzá, hogy mindig (gyakran) érdemes megvizsgálni, vajon valóban létezik-e az ellentét, vagy csak az első, ösztönös indulat akarja elhitetni. |
|
|
|
|
|
