A véletlen úgy hozta, a múlt héten két olyan dologról kaptam rossz hírt, amelyek valamiféleképpen életem tengelyében, középpontjában vannak. Az egyik az el, a másik a kipusztulás határán van. Az előbbiről a legutóbbi blogomban írtam, az volt az egri minaret. Ha az egy jajkiáltás volt, akkor ez a mostani mély zokogás.
“Végveszélyben a szumátrai tigrisek
A nyolc tigrisalfajból három már eltűnt a Föld színéről, félő, hogy a következő a szumátrai lesz. Az állatra a legfőbb veszélyt az orvvadászok és a papírgyárak jelentik.
A Traffic és a WWF természetvédő szervezetek számításai szerint 1998-2002 között évente legalább 50 szumátrai tigris vált az orvvadászok áldozatává. Az utolsó, 1999-es szumátrai cenzus szerint már csak 400-500 példány élt a nagymacskából
A szumátrai tigriseket az orvvadászok elsősorban bőrük miatt kedvelik, csontjaik pedig a hagyományos ázsiai orvoslásnak fontos kellékei. A WWF 24 indonéz városban vizsgálódott, ezek közül 17 helység, közel 90 boltjában árultak tigris testrészeket, fogakat, csontokat, karmokat. A tigris testrészeket illegálisan exportálják Dél-Koreába, Tajvanra, Szingapúrba, Japánba, Malajziába és Kínába.
Az orvvadászaton kívül óriási veszélyt jelent a szumátrai tigrisek számára élőhelyük fogyatkozása is. A Világbank becslései szerint Szumátra síksági esőerdője, a tigrisek élőhelye, 2005-re megsemmisül. Az erdő kiirtásért elsősorban Ázsia és a világ legnagyobb papírgyártó cége, az APP felelős. A cég havonta több ezer hektár erdőt írt ki.
A szumátrai tigris rendkívül veszélyeztetett faj, félő, hogy ez a tigrisalfaj is hamarosan kihal. A zoológusok által számon tartott 8 tigrisalfaj közül már három (a bali, a jávai és a kaszpi tigris) teljesen kipusztult, és a megmaradtak (szibériai, bengáli, hátsó-indiai, dél-kínai, szumátrai) közül is több a kipusztulás szélén áll”
Ezt a cikket a NG közölte és sajnos az utolsó szóig igaz. (Nem úgy, mint az egri minaretről közölt)
Ha az oroszlán az állatok királya, akkor a tigris a nagyherceg, vagy a régens, aki a beteg, vagy kiskorú király helyett ténylegesen uralkodik. Fenséges, hatalmas, különös állat. A mindent betöltő Erő szimbóluma. Az indiai, indonéz, kínai kultúrákban a ’tigris’ az életerő, a hatalmas fizikai erő szimbólumaként ismert. Kínában a tigrisháton lovagló sárkány a földet és az eget jelentette.
Hogyan is ír Surjasampha Vajrapati a SARDULAH-PRANAH-SAMPRAHARA (Tigrislélegzet) c. költeményében? :
“Suhant az égen az árny, mely sárga volt, mikor felnéztem, és vörös másodszorra, de kék volt harmadszorra, s leszállva fehérre változva, majd párává változva aranyló-testű hatalommá lett, s hörgött, és mint az őslombok alatt pihenő, a ’hmrgh’ hangot hallató.
…
Álom suhan át a lombok között, betéved a bambuszligetek hűvösébe, majd lélekig hatolva megrázkódtatja a súlytalan tömeget.
Titokzatos és nyílt, de kiismerhetetlen, mint a szelek járása, mert ez az ő világa a csalfaságban.”
S most felmerültek a Földre a pokol malmai, és az ő csontjait őrlik. Az ő csontjain gurulnak a nehéz kövek, megállás nélkül, napi háromszor nyolc órás műszakban, pihenő és ünnepnapok nélkül. Hatalmas gépsárkány-démon szörnyek harapják ki az erdőt körülötte, hogy papírt készítsenek a fából, a papírból újságot, amelyben majd megírják pár év múlva: elpusztult az utolsó szumátrai tigris. És mi vihetjük majd unokáinkat kézen fogva A Múzeumba, ahol majd megmutathatjuk neki a kitömött szumátrai tigrist.
De ekkor csak egy dologra vigyázzunk. A szemkontaktusra a gyerekkel.
Emberek! Mentsük meg a szumátrai tigrist!
Kérek minden Fullextrást, vagy csak véletlenül idelátogatót, aki elolvasta e cikket, a maga területén tegyen meg mindent a tigrisek megmentéséért. Akár úgy is, hogy a fenti szöveget ráteszi saját vagy más kedvenc honlapjára. Kérek mindenkit, ezt most nagyon vegyétek komolyan, mert én is úgy veszem.
