A legújabb eset. Éppen most történt.
Miután elküldtem az előző írást, kimentem a konyhába, és a pulton megláttam egy kést. Amit még sosem láttam. Tegnapelőtt a középső fiam, aki imád szakácskodni, és nagyon jókat főz, kapott a barátnőjétől valami szuper, nagyo éles, márkás kést. Előttem adta át, én is kipróbálgattam, tényleg nagyon jó kés. Másnap azzal szeleteltem a húst, amikor ebédet készítettem. A kés nyele fekete, rajta ezüst csík, és ahol a kés csatlakozik a nyélhez, ott is ezüst színű valami. Amit ma a konyhapulton láttam, most 5 perce, az egy ugyanolyan kés, csak éppen ott, ahol szerintem ezüst volt, nos ott narancssárga. Fiam állította, ez az a kés, és soha nem ezüst volt, mindig narancssárga.
De a fogkefémmel is jártam már úgy, hogy egyik reggel döbbenten nézegettem, mert egészen más volt, mint amire emlékeztem. Vagy a munkahelyemen a lábtörlő. Egyszercsak egészen más mintájú volt, mint amire emlékeztem. Mikor megjegyeztem, de szép új lábtörlőnk van, értetlenül néztek rám a többiek, mondván, hónapok óta ebbe törlöm a lábam!

A régebbi eseményekkel kapcsolatban még annyi a hozzáfűznivalóm, hogy lehetne rájuk az a magyarázat, hogy számomra valami miatt különös jelentőségük volt, azért emlékszem rájuk jól, míg a környezetemben élők számára ugyanez az esemény nem bírt semmilyen jelentőséggel. Ez így teljesen érthetővé tenné a dolgot, ha nem azt a választ kapnám tőlük, hogy soha nem volt ilyesmi, hanem mondjuk azt a választ kapnám, hogy ők nem emlékeznek erre, vagy arra, mert ugye az azért másként hangzik.

Most jelezte a gépem, hogy kaptam egy privát üzenetet. GYanítom, ezzel kapcsolatos, menten el is olvasom, hátha okosabb leszek tőle!