Szó szerint, Full jól, hiszen a Fullextra Antológiát olvasgattam befelé a hetes buszon. Egészen szívmelengető érzés volt - semmihez sem hasonlítható :) Novellákat olvastam, míg a Kosztolányira értem, többek közt Ambrus Attila (ambrusa) egyik írását, melyet hadd ajánljak rögtön figyelmetekbe. Akár annak is, aki már olvasta. Ez olyan igazi reggeli novella. Sipiczli Pekengóczyról szól, akinek nemcsak a neve különleges és kedves. Ő maga is kedves, szeretnivaló. Szeretnivaló, mert benne van mindaz, amire oly kevesen vagyunk képesek: tud örülni a legapróbb dolgoknak, nem húzza fel magát apró-cseprő dolgokon, pont annyira naiv, amennyire mi szégyellünk azok lenni. Pekengóczy egy nap talál vmit az utcán, amiről kiderül, hogy már rég az övé volt, csak nem tudott róla. (Nem árulom el, mi az, olvassátok el a novellát :)) Jó lenne tudni, hogy ez a valami a miénk is, még ha adott esetben mi sem tudunk róla.

Szóval, csak annyit akartam mondani, hogy jó volt veletek ébredni, Fullosok :)