A cikkben zárójelekben az én (Paulus) megjegyzéseim.

Utcabállal tüntettek a Budapesti Operabál és közönsége ellen szombat este a dalszínházzal szembeni Balettintézet előtt egy rendőrségi kordonnal elkerített területen; két antiglobalista civil mozgalom szervezésében mintegy félszáz szimpatizáns zenével, tánccal, előadásokkal és ingyen ételosztással demonstrált egy igazságosabb társadalom érdekében. (P: nagyon helyes, épp ideje.)

Mialatt a 11. Budapesti Operabálra igyekvő közönség néhány tagja hosszabbnál hosszabb limuzinokkal hajtott el a tüntetők rendőrségi kordonja előtt, néhány aktivista megpróbálta őket aprópénzzel megdobálni. (P: én nagyobbacska tárgyakat javasolnék, mondjuk macskaköveket. Ezek még képesek az aprópénzt is összeszedni!) Az időben érkezett rendőri figyelmeztetés megelőzte az esetleges nagyobb atrocitást.

Egy órával az operabál hivatalos kezdése előtt zendült fel elsőként a vendégeket köszöntő ünnepélyes fanfár. (P: hogy be ne szarjak!) Az Operaház teraszáról szóló hangfalakat kitűnően lehetett hallani a túloldalon is, ahol addigra már 20-30 többnyire fiatal, az ATTAC Magyarországhoz és Benneálló Ellenállókhoz tartozó aktivista gyűlt össze.

Az ellen-bált szervezők közül válaszként többen a "Minden tőkés gazember!" rigmust kezdték el énekelni, de akadt olyan is, aki az Internacionálét szavalta lendületesen. "A pénz ára a nyomor", "Jogállamban a pénz a fegyver - József Attila", "Lehet más világ" - transzparensekkel és zászlókkal felvértezve gyűltek össze a demonstrálók, akik a szemerkélő eső ellenére is vagy három órán keresztül álltak a strázsán. Tánccal, zenével, előadással és ételosztással múlatták az időt. Voltak akik farsangi dresszbe öltözve, békatalpas Superman-jelmezben ropták a zenére, de volt olyan is, aki George Bush-álarccal riogatta társait. (P: még jó, hogy nem kaptak néhányan szívszédülést!)

Az Utcabál egyszerre kulturális rendezvény, politikai tett és demonstráció, társadalmi performance és műalkotás - fogalmazta meg a rendezvény lényegét Tanay Marcell, az ATTAC Magyarország egyik vezetője, aki a rendezvénnyel a társadalmi felelősségvállalás fontosságára kívánta felhívni az operabálon résztvevők figyelmét. Egy betörési kísérlet a mások szabályai által átszőtt, sterilizált térbe - tette hozzá az est egyik főszervezője. (P: csak így tovább, Veletek száguld vív, ujjong a lelkem. Előre magyar performance-proletárok!)

A Budapesti Operabál közönsége vegyesen fogadta a báljukat bevezető kísérőrendezvényt. Néhányan egyszerűen "hülyeségnek", "bolondságnak" minősítették (P: mily magasröptű stíl! micsoda  irodalmi magyar!) a demonstrációt az MTI-kérdésére reagálva.

Értetlenkedését fejezet ki Steiner Pál szocialista politikus is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a - több tízezer forintos - báli belépőkből befolyt összeg jótékonysági célokat szolgál. (P: nem csodálom, hogy értetlen, mert a kis agyával nem is értette meg, hogy itt nem erről van szó. Amíg egy országban a gazdagok szórakozásából kell jótékonykodni, ott nincs demokrácia, csak szavakban.)

Kupa Mihály, a Centrum Párt elnöke szintén nemtetszésének adott hangot az ellenbálozókkal kapcsolatban, mint mondta, őt most jobban érdekli a három leánya, akik szintén résztvevői az operabálnak. (P: a Kupa, aki olyan okosakat mond szigorúan középen, de nem csodálom, hogy jobban érdekli a három lánya, aki szintén zenész.)

Kékesbordó ruhájában, állami kitüntetésével a hajtókájában érkező Varnusz Xavér orgonaművész az MTI-nek arról beszélt, hogy nagyon sokan meglepődnének, ha kiderülne, mennyi "egyszerű dolgos ember is" van az Operaház falain belül, olyanok, akik még "az is lehet, hogy panellakásokban élnek". (P: hogy ez a Xavér ilyen hülye, ezt azért nem gondoltam volna.)

"Megértem a demonstrálókat. Valóban társadalmi igazságtalanság, ami itt van" - mondta az MTI-nek Bárándy György. A 87 esztendős ismert ügyvéd 11 éve minden alkalommal részese e jeles társadalmi eseménynek, a tavalyi évben például övé volt a nyitó tánc a sztárvendég Gina Lollobrigidával. "Az viszont tény, hogy társadalmi igazságtalanságok mindig is voltak, és lesznek is" - tette hozzá Bárándy György, aki saját helyzetéről úgy vélekedett, ennyi idősen megérdemli, hogy ne sajnálja magától a - legdrágább - 240 ezer forintos báli belépőjegyet. (P: Bárándy úr! Micsoda mélyfilozófia és jóstehetség! Azt kell mondanom, társadalmi igazságtalanságok addig lesznek, amíg lesz egy olyan, aki így gondolkodik, ilyen “derék optimizmussal”, s amíg Operabálok lesznek.)