- Te írsz, amit akarsz - én majd olvasok, amit jólesik.

- Te belebújsz képzeletedbe és írsz belőle valamit - én elolvasom (ha el...) és néhány gondolat útjára indul.

Talán...

...de szinte soha nem ugyanaz a bemenet és a kimenet. A személyiség hozzátesz és elvesz belőle. Olykor át is alakítja, mert meg szeretné érteni. Hiába beszélünk egy nyelvet, jó néhány szó másképpen koppan még az egymást jól ismerők körében is.
Talán ezért fordulhat elő, hogy egy apró hangulatleírásból rózsaszínben lilálló, csöpögős limonádé; egy gyerekes szójátékból komoly mondanivalójú szösszenet lesz, s még folytathatnám az átfordításainkat, saját gondolatvilágba való átültetéseinket... mert abban a bizonyos írásban bizonyára az is benne van!

Különbözőek vagyunk...

...és ez így van jól!

Meg kellene ezt bocsátani a másiknak, de magunknak is, és bevallani ha a szótárunk felújításra szorul.