Üdv. Kezdeném azzal, hogy nem vettem új kiságyat. Mert gyönyörűségesen lefesettem ezt ami volt, így nincs szüökség újra. Mondhatni, így lefestev ez is olyan akár az új. És minden az én szép két kacsóm által.Tehát aki fogadást kötött arra, hogy elrontom mert nő is vagyok, szőke is vagyok, meg gyakorlati érzékem is egy pillangóéval vetekszik, meg sohasenem fesettem még eddig kiságyat, azzal sajnálattal kell közölnöm, nem nyert. Én viszont nyertem, ha mást nem is , jó pár ezer forintot. Ami manapság majdnem semmit sem ér, tehát ott vagyok ahol az ellenem fogadók. Hurrá:) Mit is csináltam ma? Blogot írok most. Csakhogy kezdjük a legvégén. Előtte a férjemmel beszéltem telefonon. Nem volt zökkenőmentes, azé ülök most itt és írogatok, nem vagyok még elég nyugodt az alváshoz. Ne tudja meg senki, milyen érzés azért veszekedni valakivel akit nagyon szeretünk, mert közös nyelv hiányában félreértésekbe keveredik az ember!!! Vacak egy érzés... Hagyjuk is. Előtte vacsorát készítettem a családnak, megint úgy jártam mint mindig, mire végeztem, nekem már nem kellett, nem esett jól. Most vagyok éhes kicsit, de juszt sem eszek már, max valami gyümölcsöt. Előtte, a nap fénypontját éltem át, bepakoltam a bőröndömet a kórházba menetelhez. Legalább ezer, ha nem több weblapot böngésztem át hasznos infóért arra nézve, mit is kell vinni a kórházba szüléskor. Persze egy csomó dolog mindenhol kimaradt, így megintcsak arra a következtetésre jutottam, hogy nem vagyok hülye csak néha elfelejdkezem erről. Tehát összepakoltam, elő a bőröndöt, és pakolás. Nem rám jellemző precíz pontossággal raktam be a 4 élére vasalt gyönyörű hálópendejt. Az eperrózsaszínű köntöskét. A törölközőket. A két papucsot,és kb 15db bugyit. Mikor is arra lettem figyelmes, hogy nem nagyon fér több cucc a bőröndkémbe:) Pedig az ágyon még kisebbfajta hegy tornyosul. Na jó hát akkor szortírozzunk. Talán a 15 bugyi és 4 hálóing kicsit sok. És talán a törölközőből is elég 2db. Miután figyelembe vesszük, hogy a lakás kb 20 perc buszútra van tőlünk... Szóvcal ezeket ki, és vissza. Kevesebbet. Fogkefe, fogkrém, pohár, villa, kanál, WC papír... Na itt kezdett el édesanyám röhögni. Kérdem én, min nevetsz? Mire ő....na annak ha te hasznát veszed szülés után, megeszem a kalapom... Merthogy jobb lesz minden alkaommal megmosakodni, a papír túl durva, eszedbe sem fog jutni... Hát lehet igaza van, azé beraktam a bőröndbe, és jól megsértődtem. Mert hát megértés, az van itthon. Én elhiszem hogy 4 gyerek után neki ez már semmiség, de én könyörgöm. Most fogok először szülni. És lehet hogy utoljára mert ezt sem élem túl. Miért nem lehet megérteni, hogy félek? És miért kell sablon szöveggel válaszolni, ha kifejtem félelmeimet? Kedvenceim: "Óóóó igen...minden második ember belehal a szülésbe, azé vagyunk ennyien csak az utcákon." vagy "régen a mezőn is megszültek a nők egyedül" vagy "Én még orvos nélkül otthon születtem és nem volt semmi baj".... Oké én ezeket mind aláírom, de azé egy icipicit félnem csak szabad???!!!
Tehát mindent szép lassan bepakoltam, másodszori szortírozás után már csak fél fenékkel kellett ráülnöm a bőröndre hogy be tudjam zárni, tehát mindent összevetve jól sikerült a pakolás. Előtte volt az ebéd. Főzelék volt,(finomfőzelék...ki a fene és mért találta ki ezt anevet neki???) tehát a mai nap nem az én napom. Ugyanis a spenóton kívül nem szeretem a főzelékeket. Na de Chiara miatt muszáj ennem egy kis zöldet. Legyűrtem egy tányérral, és másfél óra múlva már a mézzel szemeztem a hűtőben:) Előtte bementem a városba. Kb. 11.00 körül. Sétáltam egyet, elintéztem dolgaimat egy bankban. Előtte pedig mielőtt elmentem a centrumba, felébredtem 08:30, 08:50 lezuhanyoztam és megreggeliztem. Tehát ilyen volt a mai napom.Remélem nem untatom halálra a saját naplómat. Most búcsúzom, jó éjszakát. Majd jövök.
|
