[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 146
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 146


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: BLOG, Napló!


BLOG, Napló!
[ Blog (napló) főoldala. | Regisztrálj! ]

A tagoknak lehetősége van saját blogot (Naplót) vezetni, és azokhoz hozzászólni.

Más
Ideje:: 09-16-2006 @ 06:25 pm

Olyan más lett a világ, mióta gyógyulóban vagyok. Régen akárkit megszereztem, sokmindenben sikeres voltam. Csak boldog nem. Furcsa volt az egész, mintha mindig torzitó szemüvegben jártam volna. Az emberek hirtelen nőttek, és hirtelen váltak törpévé. Egyszer élénk és erős volt a kép, máskor válószinűtlenek voltak a körvonalak, szürké volt minden- szinekről mégcsak nem is álmodtam. Ültem a fa tetején, s néztem a világot, elbújtam, hogy semmi meg ne találjon, mégis előrángattak a démonok rejtekemből, s kaszabolták a testem. Nem tudom máig, hogy vettek észre, talán az illatom, talán a vállaim miattm, kilátszhattam a fa levelei közül, s nem tetszhettem nekik. Már nincsenek meg a démonok, s néha egyedül érzem magam nélkülük. Mintha hozzám tartoztak volna, oly sokáig voltunk egymás mellett, hiányzik a joint is, amiről lebeszéltek, a pia is, amit túlzásba vittem, mert hozzámnőtt a bánat és a sötétség. Megkönnyebbültem mindezek elvesztésétől, mégis oly nehéz, mert annyi mindent rőtt rám az élet. Sok dolog rosszul csináltam, sokból tanultam és sok a vállamat nyomja szakadatlan. Mégis volt olyan, aki tett értem, törődött velem, s most az új élet kapujában elhagy. Nem hiszem, nem hihetem el, úgy szeretnék vele is lenni, egy darabot adni neki a szivemből, hogy lássa, igen, meg tudtam javulni, minőségi ember is tudok lenni, kedves is, vidám is. Ő pedig a barátom, nem csak arra kellett, hogy kötődjek valakihez, mert talán ő tett értem a haverok közül a legtöbbet, sőt biztos. Meg akarom neki mutatni, hogy érek valamit, és akarom, hogy velem örüljön és velem sirjon, és én akarok örülni a sikereinek, és vigasztalni, ha bánat éri. Mert nekem ö fontos, mert nekem ő, mióta ismerem, mindig fontos volt.


Utoljára változtatva 09-16-2006 @ 06:25 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Blogozó profil
Blogozó profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Joys
(Ideje: 09-17-2006 @ 01:08 am)

Comment: Ha Te is olyan fontos vagy neki, mint Ö neked, akkor azt tudni fogja és ott lesz veled, hogy megmutathasd neki. Ha meg nem... akkor bocsi, hogy ezt írom de elhagyta a süllyedö hajót, mint bármelyik rendes patkány elhagyta volna. Fel a fejjel! TE megtetted a töled telhetöt: megváltoztál! Most ö jön. Pusza


Journal ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.37 Seconds