Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Dilemma! Ideje:: 09-17-2006 @ 03:35 pm |
|
|
|
|
Mindenki tudja akinek gyereke van, hogy előbb vagy utóbb, el kell engednünk a kezüket. Elvágni a köldök zsinórt, útjukra bocsájtani,hogy életüket most már önállóan éljék. Míg ezt ,gyerekeinkkel csak akkor tesszük amikor már képesek a "lábukon" megállni,vers gyerekeinket még ártatlan,megkockáztatom kiforratlan állapotukban engedjük útjukra. Távolról figyelve mit szól a köz ízlés hozzájuk. Hiszen a kritika ezen alapszik. Persze ,persze akkor és ott ,még úgy hisszük a legszebbek, a legjobbak, "önállóak",mégis amikor évek múlva újra olvassuk őket, talán már nem is vagyunk olyan elégedettek,látjuk,hogy csiszolni, nyesegetni kellett volna még a rímeket, de akkor már késő! Már elengedtük, már kilöktük őket a nagybetűs életbe,rögtön a születésük után Rossz anyák lennénk?
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-17-2006 @ 09:43 pm
Hozzászóló: Bogika (Ideje: 09-17-2006 @ 05:31 pm) Comment: Nem. Talán csak mi változunk. |
|
|
|
|
Hozzászóló: gyopa (Ideje: 09-17-2006 @ 06:30 pm) Comment: Szia kedves Edit!
Mondhatnám, hogy igazad van, de akkor fel kell tennem a kérdést, vajon a gyerekekkel kapcsolatban ugyanez a dilemma soha nem vetődik fel? Amivel viszont nagyon nem értek egyet, hogy évek múlva miért nem vagytok "elégettek"? :-)))
Bocsánat a gonoszkodásért, de megspóroltál egy szótagot, minek folyománya, hogy már most sem lehetsz elégedett. :-)))
Komolyan pedig, az a véleményem, hogy, nagy általánosságban mindennel így van az ember. Évek alatt csiszolódunk, fejlődünk, de legalábbis változunk és ezért látjuk a régi munkánk eredményét rosszabbnak. Gondolom így lehet ez a gyerekneveléssel is, bár ebben nincsen tapasztalatom. Anyám mindenesetre, nem mindig büszke rám. :-))) Győző, az örök vesztő |
|
|
|
|
Hozzászóló: mucika (Ideje: 09-17-2006 @ 09:47 pm) Comment: Szia Bogika! Valószínűleg igazad van. Köszönöm, hogy olvastál. |
|
|
|
|
Hozzászóló: mucika (Ideje: 09-17-2006 @ 09:53 pm) Comment: Szia Győző!
Ma különösen elégett vagyok ezért van bennem az elégedettlenség. Köszönöm ,hogy figyelmeztettél javítottam.:-) Edit |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 09-17-2006 @ 10:09 pm) Comment: Nem, nem vagyunk rossz anyák. gaby |
|
|
|
|
Hozzászóló: Joys (Ideje: 09-17-2006 @ 11:56 pm) Comment: A gyerekneveléshez is kapunk néha tanácsokat kívülállóktól, amiket vagy megfogadunk, vagy nem. Szerintem így van ez a versekkel is, elengedjük öket, így elolvashatja más is, talán több szem többet lát. Èn személyesen örülök a kritikának is, mivel én más szemmel látom, mint az olvasó. A gyermekemet is más szemmel látom, mint a tanítónéni, vagy a szomszéd. Mégis megfontolom ha jó tanácsot kapok. |
|
|
|
|
Hozzászóló: vp_rozika (Ideje: 09-18-2006 @ 03:37 am) Comment: Szia Editkém! Elgondolkodtató írásodon mélázgattam egy ideig, amíg rászántam magam a hszem írására. Próza író lévén tökéletesen követem a leírtakat. Megírom, hagyom kicsit talomban, átolvasom, csiszolgatom, aztán mehet a bíráim elé. A kritikákat átgondolva döntöm el, hogy ismét nekiüljek-e nyesegetni, csiszolgatni, új ötlettel gyarapítani? Általában ez történik. A két regény résznek is van legalább három változata. Legkevésbé vagyok büszke arra, ami az olvasóteremben van. Az volt az első és bizony volt mit csiszolnom, nyesegetnem rajta. Kár, hogy nem lehet kicserélni. Mindegy, az is én vagyok. Bocsika, ez a te blogod, és valójában azért írtam ennyit a saját tapasztalatomról, mert nagy különbséget érzek próza író és vers író között. Úgy gonndolom, ti lírikusok vers írás előtt az ihlet hatása alatt álltok, ami egy különleges hangulat lehet. Tehát azt írod ki magadból, amit éppen akkor érzel. Persze, lehet csiszolgatni, de nyesegetni nem annyira, mert akkor már nem azt adod vissza, amit a pillanat hangulata kiváltott belőled. Ezért nem gondolom úgy, hogy rossz anyák lennétek. Remélem, írásod alatt olvashatok majd pár lírikus véleményt, mert igazán érdekelne. Köszönöm, hogy töprengésre késztettél e békés hajnalon! Véleményem útjára bocsátom. Sok-sok puszika neked! Rozika |
|
|
|
|
Hozzászóló: mucika (Ideje: 09-18-2006 @ 07:50 am) Comment: Gabykám! Örömet okoztál figyelmeddel! Köszönöm. Edit |
|
|
|
|
Hozzászóló: mucika (Ideje: 09-18-2006 @ 08:07 am) Comment: Kedves Joys!
A gyerek nevelés igen örömteli és felelőségteljes feladat. Véleményem szerint szinte minden gyerekhez más könyvet kellene írni, mert más , más egyéniségek és ez így van jól. Míg az egyiknél beválik a jó tanács a másiknál fabatkát sem ér . Igy van ez a verseknél is. De míg a nevelésben nem befolyásolhat bennünket a pillanatnyi hangulat addig az alkotásban igen. Természetesen én is örülök a kritikának, hiszen ezért is alkotok és nem az asztal fióknak. Viszont azon gondolkodtam, hogy a pillanatnyi hangulatot amikor megszületnek van e jogom éreztetni az olvasóval,hiszen ez a múló szeszély pár nap múlva már visszaköszönhet. Az érzelmek átadása nagy felelőséggel jár,mert lehet ,hogy éppen elszomorítok valakit amikor egy versemet olvassa. Persze az is előfordulhat ,hogy éppen felvidítom, bár ez az én esetemben nem igazán történhet meg, mert többségében szomorúak a "műveim". Véleményed tiszteletben tartom és köszönöm!
Edit |
|
|
|
|
Hozzászóló: mucika (Ideje: 09-18-2006 @ 08:17 am) Comment: Drága Rozikám ! Tudtam ,hogy figyelmeddel kitüntetsz most is. Nagyon örülök neked, mert tudom, Te vagy az " egyik" ember aki rövid ismeretségünk ellenére is félszavakból ért és érez engem.Véleményem szerint jobb valakire rábízni ,hogy olvasás közben a saját belső világa szerint értelmezze és értékelje a művet. Jóllehet nem biztos ,hogy azt fogja kihallani belőle amit tolmácsolni szeretnék,de hát éppen ez benne a jó.
Baráti szeretetem a tiéd. Puszillak sokszor: Edit
|
|
|
|
|
Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 11:49 am) Comment: Kedves Mucika! Most, hogy felfedeztem a blogokat is a fullon, én is nyitottam egyet. Azt hiszem, hogy a gyerekeket nem helyettesítik a versek, de verseink lehetnek-adott esetben a gyermekeink! Puszi. Erioca |
|
|
|
|
|