| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Akkor Ideje:: 10-17-2006 @ 10:55 pm |
|
|
|
|
Fülhasogatóan visított fel a készülék. Álltam? Ültem? Feküdtem? Nem emlékszem.
A telefon vijjogására felugrottam, mintha kígyó mart volna belém. Aztán megdermedtem. Földbe gyökerezett, megbénult a lábam. Hirtelen késsel hasított elmémbe a Félelem!
Laci vette fel a kagylót. Azt kérdezte:
- Miért sírsz, Barbara? -
Akkor már tudtam. Meghalt a fiam.
Kicsivel később átadta a telefont. Homályosan hallottam, ahogyan Barbara félig mondja, félig sírja:
-Már kedden…kedden…reggel,…a Keleti- pályaudvarnál… a metró… elé…vetette…magát…
Úristen! Hiszen ma szombat van! Szooombat vaaaaan!
Szombat volt. Valóban? Este volt vagy reggel? Nem tudom...
Miért nem éreztem meg? Hogyan tudtam olvasni, enni, emészteni, koncertre menni? Hogy nem éreztem meg a pórusaimban, a zsigereimben, hogy én már nem én vagyok! Nem ugyanaz az én vagyok! Nem vagyok többé… Anya!
Utána elsötétült a képernyő. Az agyam fekete folttá változott. Nem emlékszem semmire. Sem az arcára, sem a hangjára, sem a…semmire! Nem emlééékszeeeem!
De! Emlékeznem kell!
Nem lehet, hogy huszonhat évet elfelejtsek. Ezért írok. Írni fogok... Megint…
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-17-2006 @ 11:01 pm
| Hozzászóló: boblogan (Ideje: 10-18-2006 @ 12:25 am)
Comment: Írj! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 10-18-2006 @ 06:33 am)
Comment: Igen, írj. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 08:29 am)
Comment: Szia Bob! De rég láttalak! Köszönöm, hogy itt jártál!
Erianyu |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 08:52 am)
Comment: Kedves kerlac!
Nem is gondoltam, hogy a blogot olvassa valaki! Szinte magamnak írtam.
Hogy tudd, ez a tragédia 9 éve történt. Sokáig hallgattam. 3 év óta ismét írok.Írok. Mostanában már vidámakat és gyermekverseket is. (Ez a lépés a pszichológus szerint nagy haladás.
Szerinte a nevetés helyettesíti nálam a sírást, mert nem hullik a könnyem. - Ez sokmindenre -a viselkedésemre - magyarázatot adhat.) Sokan nem "bírnak" ezért. Utopisztikus gondolat, hogy mindenki szeressen. Hibám, hogy erre vágyom. Nagyon fáj, ha nem szeretnek, mert a lelkiismeretfurdalást hozza ki belőlem. Mit tettem? Mi az oka, hogy Ő ezt választotta? Nem voltam jó anya? Be akarom bizonyítani magamnak, hogy ez talán nem így van. Jó akarok, szeretnék lenni mindenkihez, ezért egyre több ellenséget szerezek, szereztem itt a fullon, és személyesen, Pécsett is...Nagyon jól tudom ezt, mégis hajszolom az érzést. Hogy szeretetet kapjak, aztán fordítva sül el a dolog.
És... ahogy mondani szoktam , az írás grafoterápia is számomra. Írok. Most itt épp Neked , de valakinek el kellett mondanom...
Köszönöm, hogy olvastál! Szeretettel: Erika
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 10-18-2006 @ 09:35 am)
Comment: "Ne tépelődj azon, hogy mások mit gondolnak Rólad. Ők azzal vannak elfoglalva, hogy Te mit gondolsz róluk." |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 09:45 am)
Comment: Köszönöm, Laci! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: 102 (Ideje: 10-18-2006 @ 10:01 am)
Comment: voltam... 102 |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gabiga (Ideje: 10-18-2006 @ 10:27 am)
Comment: Erika írj! Egy hsz-ben köszöntem neked a kifejezést: GRAFOTERÁPIA. Nem gondoltam, hogy ezt talán pszichológus is ajánlaná, magamtól léptem erre az útra, mikor a lelki és érzelmi viharok dúltak bennem.Elkezdtem írni. Kiírni magamból a gondolatokat. Van amit itt is közzétettem, van ami csak egy titkos füzetben van. Ha kimondom, akár magamnak is, könnyebb lesz. Bár az én "bajom" nem akkora, hozzá sem mérhető a tiedhez. Mint anya, megértelek, és belémköltözött a rettegés...nehogy. (volt a lányomnak is depis időszaka, mikor féltettem nagyon)
Írj! És ne törődj azzal, ki mit gondol. Ha egy valaki megért, az is elég, a többi nem számít.
Puszi
Gabi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 11:07 am)
Comment: Köszönöm Gabiga!
A grafoteráoia kifejezés -úgy tudom , az én kitalálmányom. Orvosilag még nem igazolt! Nem akartam Benned, mint Anyában félelmet kelteni! De nagyon oda kell figyelni az érzékeny gyerekeinkre. Azt hittem, hogy odafigyelek,...mégis..Ez Pesten történt, én meg itt B. Csabán voltam, vártuk majdnem minden busznál, vonatnál...és nem értesítettek! Mintha senkije nem lett volna! Ma sem értem, hogy miért, talán, mert az ideiglenes lakása Pesten volt. Visszafordíthatatlan.
Mosolygok másokra, Rád is, hogy ne légy elkeseredett,ez -szerencsére nem gyakori "eset".
De vigyázzunk, óvjuk őket. Miatta is írok, hogy legyen "büszke" rám, valahol... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szkallas (Ideje: 10-18-2006 @ 01:53 pm)
Comment: aki Teeged megismert.. vidaam egyuutleetuunk alatt is mindig ott lebegett a titkolt faajdalmad...NEM TUDSZ MARADNI NEM ANYA
... csak annyit iirok itt; csodaallak... ees iirj!... iirdd ki Magadbol faajdalmadat.. hiszen oly szeep minden szavad!.. koonyeid harmata takarja iraasaidat |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 01:59 pm)
Comment: Kedves N.F.F! Milyen nagyszerű, ha valaki átlát a homályos üvegen...pedig még le sem tisztította finom , puha szarvasbőr törlőkendővel.Köszönöm szépen a Te szép szavaidat is! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 10-18-2006 @ 04:16 pm)
Comment: Erikám, kirázott a hideg, könnyek szökszek a szemben. A legfájdalmasabb egy anyának a világon. Írj, írj, írj. szeretettel ölellek: gaby |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 04:24 pm)
Comment: Aranyos Gabikám! Keveset találkoztunk, ill. keveset beszélgettünk, de amikor Pécsett elmondtam a versedet, azóta érzem, hogy szeretjükegymást.Köszönöm a felém áradó szeretetedet,és igyekszem viszonozni: Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 10-18-2006 @ 05:05 pm)
Comment: Ez még így olvasva is fájdalmas... Hogyan lehet ezt túlélni? Ölellek.
Audrey |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 06:02 pm)
Comment: Kedves Audrey!
Ha megkérdezted, akkor elmondom. Azelőtt minden apróságra én is rámondtam, hogy nem élem túl. Aztán, a tragédia után minden este úgy feküdtem le, hogy reggelrel biztos nem leszek többé.. Megpusziltam a férjemet és reménykedtem a megváltó halálban.Reggel kinyílt a szemem, s nem tudtam, hogy élek-e még. Megmozdítottam a kezem, mozgott. Tehát élek,regisztráltam. Igen, regisztráltam. Nem mentem betegállományba. Dogoztam ,dupla ingyen munkát végeztem a munkahelyemen, hátha sikerül belehalnom a munkába. De nem, nem sikerült. Két év telt el így. 2 év után azt kérdezte tőlem a főnököm:
-Érted Te mit mondok neked?-
Ránéztem, kicsit gondolkodtam és azt válaszoltam:
-Nem! -
Valóban nem értettem. Akkor mentem el az orvoshoz, mert rájöttem, hogy nem haltam meg, de könnyen megbolondulhatok. Kicsi választott el tőle.Számos példát láttunk erre a történelem során. Elgondolkodtam. Nem, én, azt mégsem teszem meg a környezetemmel amit a gyermekem tett, ott a metrónál.Olyan fájdalom az,-másoknak. Ha meg megbolondulok, kinek jó? Nekem? A környezetemnek?
Hát elkezdtem gyógyítani magam. Hangosan kellett olvasnom, mert ott tartottam. Otthagytam a munkahelyemet, a jól fizető köztisztviselői állást, ami egyébként sem volt nekem való munka.Óvodai törvényességi felügyelet. Nem szakmai, mint hittem, amikor pályáztam.Leszázalékoltak. Otthon újabb depresszió fenyegetett. Elmentem egy használt ruhaboltba alkalmazottnak, emberek közé. Jól éreztem magam ott. Szerettek.Aztán 3 éve nyílt egy kiállítóterem. Hívtak, menjek tárlatvezetőnek. Most , félállásban ott dolgozom. jó hely, szép hely, csak a hétvégéim nem szabadok.
3 éve újból írok, mint régen, csak a régi versek zöme elkallódott. Kórusban énekelek. Folyton kell valami célom legyen. hol utazom, hol szervezek valamit. Exhibicionista lettem.Úgy élek, hogy bemagyarázom magamnak, hogy szükség van rám még e földön.
...hát így... tudtam túlélni! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuzsuzsu (Ideje: 10-18-2006 @ 07:13 pm)
Comment: Drága Erikám
Annyira megdöbbent, amit irtál, hogy nem találok szavakat, nem léteznek. Mégis... talán az Élet legnehezebb dolga, ha az ember a saját gyermekét veszti el, s ilyen tragikusan.
Anya vagy, mindig, mindig az maradsz! Irjál, sokat, nagyon sokat.
teljes szivemmel Veled vagyok
Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-18-2006 @ 09:30 pm)
Comment: Köszönöm, hogy olvastál, hogy velem érzel Zsuzsi. Puszillak: Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: vp_rozika (Ideje: 10-19-2006 @ 03:02 am)
Comment: Szia, KEdves Erika! Olvasás után dermetten ültem, és ahogy írod, elsötétült a képernyő, lebénultak a gondolatok. Keresem a szavakat, de nem találom! Ennél borzalmasabb nem történhet velünk, mint az, hogy elveszítsük a számunkra legdrágább kincset, a gyerekünket:-(((. Rendkívüli a drámai érzéked! Már a szavak felsorolásával fokozod a tragikus kimenetet. Lehet, hogy dráma írással kéne foglalkoznod? Megírni a borzalmat, kiírni magadból, emléket állítani a gyermeknek, az ifjúnak, a számodra legszentebbnek. Meg nem vigasztalódnál tőle, mert ez a tragédia ütötte seb talán soha nem gyógyul be, de kicsit megnyugodnál, mert megörökítetted őt magadnak, magatoknak, az utódoknak. Talán szolgálhatna tanulsággal az élete, utolsó döntése. Együtt érző részvéttel, Rozika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-19-2006 @ 07:46 am)
Comment: Drága Rozika! Nagyon aranyos vagy! Nem tudok drámát írni, dehogy tudok! Még lehet, hogy verset sem! Ám minden versemben, ami komoly és nem a Bóvli -sorozat, benne van Ő.Pl. " az ökörnyál szárnyal a tollpihe helyén." is erre utal. Tudattalanul írom, később jövök rá, hogy róla írtam majdnem mindet. Már érted a gyerekverseim indíttatását? Köszönöm, hogy olvastál, a képernyőt pedig világosítsd ki! Puszi: Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: tokio170 (Ideje: 10-19-2006 @ 01:46 pm)
Comment: Hát... már valamit sejtettem,mert Neti-ajánlójában olvastam egyik versed,aminek hsz-ban volt utalás a történtekre. De, hogy ez nem csak fikció, most fogom fel igazán.Borzalmas elgondolni a fájdalmad,legyen veled a Jóisten. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-19-2006 @ 09:04 pm)
Comment: Kedves tokio! Tudod, hogy 170 x köszönöm az együttérzést. Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuka49 (Ideje: 10-20-2006 @ 12:03 pm)
Comment: Erikám, nem találok szavakat, bár már nekem említetted ezt a szörnyűséget!
Egy anyának annál nagyobb borzalom nincs, mint amikor a saját gyermekét eltemeti.
Az meg külön rettenetes, hogy nem tudod a miértjét ennek a tragédiának.
Szerintem nagyon nagy dolognak kellett történnie ahhoz, hogy a fiad így döntött.
Tudod még azt nem értem, hogy Te miért érzed úgy, hogy ellenségeket szereztél???
Írd meg nekem!!
Puszi: Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-20-2006 @ 12:51 pm)
Comment: Szia Zsuzsikám! Jó, megírom! Puszillak: Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Tupir (Ideje: 10-20-2006 @ 07:37 pm)
Comment: Kedves Erika! Nekem is van egy elveszett/megnemszületett gyermekem, akit gyászolok. Én még akkor elveszitettem őt mielőtt megismerhettem volna. Ha érdekel olvasd el a verseimet, talán abban egymásra találunk, mint két szenvedő anya. Fájdalommal veled: Jutka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-20-2006 @ 09:04 pm)
Comment: Kedves Juditka! Olvasgattam a verseidet. Megtaláltam a Képek az életemből sorozatnál egy szép, megindító verset, a Ha megszülettél volna.. címűt.
Megértelek, együttérzek veled. Szeretettel: Erika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rhea (Ideje: 10-20-2006 @ 10:17 pm)
Comment: Köszi, hogy figyelmembe ajánlottad! Igen, ezt sohasem akarom érezni! Erre nem lehet mit mondani...A részvét túl kevés! Az írás viszont sokat segít. Ezt én is éreztem. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-21-2006 @ 08:00 am)
Comment: Szia Rhea! Jaj, Istenem, ne is érezze át senki, soha! Az ellenségemnek sem kívánnám! (Remélem kevés van.)Puszillak: Eroica |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pacal2 (Ideje: 10-23-2006 @ 07:15 pm)
Comment: Szia!
Nem tudok a döbbenettől írni!
Teljesen átérzem a történést! Csak erőt kívánok neked ,s még annyit szeretnék írni, hogy azért, még vagy te is..
pacal |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-23-2006 @ 07:45 pm)
Comment: Kedves pacal2! Hiszen vagyok!!!! És gyerekeknek szóló verseket is képes vagyok már írni. Nem tudom, hogy lehetek ennyire erős!? Magam sem... Köszönöm, hogy olvastál!Szeretettel: Erika |
|
|
|
|
|
