Hát, először is szeretném, megköszönni az egybehangzó, biztató hozzászólásokat! Mindjárt másnap fejest is ugrottam valamibe, ami még nem biztos, hogy bejön, azért (babonából) majd csak később írok róla. Mindenesetre anyukám és tesóm is beletörődtek, hogy "őrültséget", akarok csinálni, és még fel is ajánlották mindketten, hogy segítenek benne. Úgy vélem, el kell fogadnom a segítségüket, mert ez végre előre vezethet ... Mivel úgy érzem, így már nem élhetek tovább, és egész másképp szeretnék élni, mint otthon tanultam. Szóval ez így már nem jó senkinek se, tehát lépnem kell.
A héten összevissza olvasgattam a kedvenc pszichológusomat, Feldmár Andrást. Nagyon furcsa dolgokat mond. Hogy az életben sokszor van olyan helyzet, amikor meg kell halni, és újra meg kell születni. Valami ilyesmi ...
Tegnap elmentem versfelolvasásra a barátaimmal, Marikával és Terikével. Ha valamit, akkor ezt nagyon jól tettem:) Marikát már régóta ismerem, még a tanfolyamról, ahova a cég iskolázott be, és ami az egész életemet megváltoztatta. (Vagyis még nem változtatta meg, tudom, tudom, azt nekem kell ...) De ott a tanfolyamon, ahol huszan voltunk lányok, idősebbek-fiatalabbak, a társadalom minden rétegéből, családanyák, fiatal házasok és szinglik, szóval ott valamit megtanultam az igaz szeretetről. És azóta nem érem be kevesebbel. Folyton ezt a szeretetet akarom belecsempészni az életembe.
Terikével viszont csak tavaly az utolsó versfelolvasáson találkoztam először. De rögtön nagyon szimpatikusnak találtam. Különben is olyan, mint egy energia-bomba. Melléültem, és csak úgy szívogattam ki belőle az energiákat. Azért remélem neki is maradt még:)) Nos, Terikének volt egy ismerőse, egy magányos, 31 éves srác, akivel megpróbált összeboronálni engem. Annak ellenére, hogy a pasi itt lakik a városban, e-mailen kezdtünk el ismerkedni. Küldött magáról fényképet - amelyen nagyon jóképűnek találtam, de tudom már saját tapasztalatból, hogy az ilyen fénykép-dolog milyen csalóka is lehet. Ő is kért tőlem fényképet, amire én rögtön elküldtem a párizsi képeket. Hát tudom, hogy nem vagyok egy matyó-hímzés ... Mégis kicsit meglepett, amikor azt válaszolta, hogy a fényképeim alapján inkább hanyagoljuk egymást. Gondoltam, hogy pedig még nem is tudja, hogy milyen őrült-izgalmas-sokrétű, problémákkal teli, de alapvetően életvidám, gyerekes-hülye, kékharisnya, minden-lében-kanál, kalandokra-éhes csajszi vagyok:) De neki 2 fénykép elég volt, hogy leírjon. Nagyon meghatott, mindaz, ahogy Terike reagált erre, mondta, hogy én milyen kis édes-bájos:) lány vagyok, a pasi meg egy faragatlan bunkó, és ezt már neki is megmondta. Ráadásul további bosszúállást helyezett kilátásba a pasi ellen ... Nagyon jólestek a szavai, és a barátsága.
A versfelolvasás is jó volt. A színészek Lázár Ervinről emlékeztek meg. Előadták a Négyszögletű Kerekerdő-t. Ilyen sokat már régóta nem nevettem:) Terike csodálkozott is, hogy ilyen jól tudok nevetni a csalódás után. Ó, gondoltam, ha tudná, hogy nekem éppen meg kell most halnom- hogy újra megszülethessek, vagy mi (képletesen persze), és igazán nincs annyi időm, se energiám, hogy azt hülye pasik miatti szomorkodásra pazaroljam ... Meg aztán rájöttem, hogy versfelolvasásra nem is csak a barátok, és a versek miatt szeretek járni, hanem azért is, mert beleestem az egyik fiatal színész srácba:) Szép szőke, és ahogyan a verseket mondja ... Tegnap is pl. Kosztolányitól mondott szerelmes verseket - (vagy csak én éreztem szerelmesnek őket?:)) Olyan kár, hogy ilyenkor nem lehet odamenni ehhez a színészhez, hogy "Hé, figyelj, én belédszerettem!" Mert mondjuk azt válaszolná, hogy van már felesége meg 3 gyereke, meg 2 szeretője, de én mondanám, hogy nem gond, csak szerettem volna, ha tudod, hogyan érzek.
Persze az is igaz, hogy már a Mormotának is meg akartam mondani, hogy tetszik nekem, de végül soha nem mondtam meg neki. A Mormota a hűség mintaszobra, azóta már el is vette a barátnőjét. Pedig mindent megpróbáltam, hogy a közelébe férkőzzek. De aszzem nem illettünk volna egymáshoz, mivel a Mormota egyáltalán nem szereti verseket. Hát milyen ember az ilyen?:))

Kicsit hosszú lett meg zavaros, amit ma leírtam. Úgyhogy meg kell köszönnöm előre is mindenkinek, aki veszi a fáradtságot és elolvassa:)