Telnek a napok. Telnek mulnak. Hetfon betoltotte a nagylanyom a 4. honapjat. Edes draga szepsegem. Es tul vagyunk az elso betegsegen is... Csak soha tobet ne...!!!(...felnema fohasz...) Babuci negy napig hasmeneses volt, meg hanyt is kicsit, engem meg a frasz kapkodott. A doktornovel valo kommunikalas idegen nyelven eleg razos, igy hat a bizalom kialakulasahoz reszemrol tobb ido kell. Anyosom. Egy tunemeny, csak olyan fulrepesztoen hangosan beszel, hogy az csak na. Chiara ha alszik felebred ra, ha nem alszik akkor meg ossze ossze rezzen. En meg nem tudom hogy hagyjam, ne hagyjam hogy megszokja???? De imadja a draga es en is imadom ot ezert, igy csak rohogok, amikor osszerezzen, mikor ohercegnosege kinyitja a kis szajat, es elhagyja a szajat egy gyenge oaaa.  Persze babucinak ideje sincs bogni, mert nagyi azonnal olbe kapja:))) Magaval cseszik ki, o lesz ugyani megbizva a gyerekfelugyelettel ha talalok magamnak munkat. Fozocskezek, tanluom a helyi konyhat hogy mikor majd harmasban leszunk a ferjem kedvere tehessek ily modon is. Nincs nehez dolgom,effektive minden kaja max fel ora 40 perc. Mi veszekszunk, minden este dog faradt vagok o is, igy vannak kisebb surodasok. De bebizonyitottam am, hogy en egyedul is nagylany vagyok am!!! Egy reggel egy kiados veszekedes utan kozoltem, hhogy koszonom szepen nem kell velem jonnie az orvoshoz...hat nem visszafordult???!!!En meg kenytelen kelletlen elmentem egyedul. Meg szerencse hogy az olaszok akarjak erteni az ember lanyat. Phaa. Hat kb. ennyi., ma este nem megy a sziporka, majd talan maskor, kizokentett ohercegnosege felebredt kicsit sirni, hogy aztan az ujjat szopva vigan visszaaludjon. Majd meg errejarok, addig is papapapa..