Van egy vers a fejemben, de még nem igazán jó, vagy nem vagyok biztos benne, hogy fent van a helye a versek között. De szerencsére nem túl hoszzú:
Abszurd szerelem (vagy) Plátói szerelem (Vagy Plátói abszurd szerelem, szóval még a címét se igazán tudom.) De most ideírom, hogy el ne felejtsem.
Egy félig holt városból
elutazom, hogy élőket lássák.
A férfi szerelmes verset mond,
haja kékes-fekete.
Mosolyát a bőröm alatt hordom.
Szívemen halálos sebet ejt.
Csak ennyi. Hát, azért én ezt nem nevezném versnek ...
|
