Hajfény63: Ünnepi cipő

Egy levendulaillatú
vasárnap délután
feladta rám
Drága jó édesanyám
Sosem felejtem a
templom hideg,
hatalmas termét s
hogy szorított
magához másnap
s vigasztalt, ne sírj
picim, a végén
összemaszatolod a
mahagóni asztalt…

Hozzászólások:

Artéria Anomália:
És? Összemaszatoltad?
Harmatka:
Nem jutok szóhoz, csak szakadnak, ömlenek szememböl a könnyek…
Drukk doktor:
A maxért kicsivel több tárgyi és elméleti tudást…
Tünde:
Egy zsepit…ez valami Csodálatos…
Persze:
A „vigasztalt”szavadról nekem az én ómámat juttattad eszembe, meine hartzeli, meine satzeli óma, óh nicht fergessen…
Nulla:
(Ez már megint jót írt, nu págagyíííí)

Apolló90: Vártalak
Nem te álltál
Ott,
Nem a te
Illatod
Ölelt,
Rég halott
Katonák a
Donnál
Ők érezték
Bőröd
Melegét
Nem én
Csak vártalak
Míg a
Zene szólt

Hozzászólások:

Harcos: Ez vers! Kurvául szólt, testvér!
Persze: Bélát keresve akadtam versedre, s lelkemre mondom: tetszett!
Tomanekné Gyöngyvirág: Gratulálok és max!
Béla: Itt voltam végig, szinte hallottam a zenét, de lehet, hogy inkább láttam.
Apolló90: Gyöngyvirág, rá se ráncs arra a nullázó szemétre, nálam is járt a minap.., söröztünk és mégis, illetve mégseJ
Brrrrrrrrzanti: Hogyan csinálod, hogy mindig jót írsz, csupa-csupa 8-asokat adok /folyt.köv./