- Elértük Xiant és tőle húsz kilométerre lévő hatalmas csarnokot, ami úgy néz ki, mint egy nagy pályaudvar. Van vagy húszezer négyzetméter. Ezzel a csarnokkal fedték le ezt a különös lelet együttest, ahol nyolcezer agyagkatona van. - Nagyon izgulok, hogy milyen lesz! Ennyi katonát csak november hetedikén láttam a felvonuláskor. Remélem itt nem fognak rázendíteni az Internacionáléra .... - Bemegyünk a csarnokba, és rögön látjuk hosszú mélyedésben a katonákat. Rendesen csatarendbe sorakozva, illetve vonuló alakzatban. Enyhe áporodott szag van. Lehetne szellőztetni, vagy valami. - Figyelj! Szerinted, ha valaki bejött volna a terepjárónkba, ő is ezt mondta volna? Most szegény kis kínai szagolja az összes szagunkat... - Lehetne tán légkondi is, de az sincs. - Persze! Meg hologramos belépőjegy, meg egy két McDolnalds gyorsétterem... - Lehetne világítás is, de az sincs. Félhomályban van minden. Kevés szobor van restaurálva, de az egész lenyűgöző. Ahogy közelebb megyünk, láthatjuk, hogy mennyi gomba és penész van rajtuk. Ezeknél a kínaiaknál a restaurálást nem egészen úgy kell érteni, mint Európában. Itt vagyunk az egyik lónál nézd a farkát! - Eredetileg én a lovak másik felét szoktam nézni, de ha akarod, vetek egy sanda pillantást arra is... - Egy papír zsebkendővel tekerték körbe, hogy illeszkedjen a nyílásba. Tehát kiszedhető farok. Nézz körül! Nincs őr? - Nincs itt a közelben! - Ok! Akkor én belenézek, hogy belül hogyan csinálták meg? - Hogy neked mik nem jutnak az eszedbe! Még hogy a ló farka helyébe belenézni!!!! - Hogyan alakították ki? Óvatosan kiveszem a farkát a nyílásból. Könnyen kijön. A papírzsepi könnyen enged. Leteszem a földre. Benézek, nem látok semmit. - Én nem vagyok semmi jónak az elrontója, de biztos, hogy nekünk most ezt kell csinálni? Engem egy kicsit már zavar a büdös.... - Add a kezed! - És mi van, ha valami kóbor elektromos vezeték van a lyukban? Te tényleg bele akarsz nyúlni? Fuj! Azért szorosan foglak, mert ha valami bajod lesz, akkor ki fogja vezetni a terepjárót. Bocs! Azért tényleg féltelek! - Benyúlok, és ránts ki, ha szólók! Ok, -Ok -benyúlok óvatosan. Simán befért a kezem. Érzek egy ...... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁ ÁÁ ÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHÁÁÁÁÁÁÁ áááááááá - Na ugye megmondtam, hogy valami áramvezeték! Kell neked mindig nyúlkálni, meg régészkedni! Menjünk innen a fenébe... Még a végén kígyóval is találkozunk.... Gyere fussunk!!!! Fúúúj , de büdös van.... - Mi ez? Mi ez? Hol vagyunk,? Ez egy árnyékszék, úgy látom! Milyen sok patkány van itt, fuj. - Jajjjj....mik ezek az izék? Hova a francba hoztál te engem! Szép dolog mondhatom! Első osztályú repülő, pezsgő, platinagyűrű, csupa kábítás , most meg sz....r és patkányok. Még szerencse, hogy hosszú, fekete csador van rajtam, és így nem tudják megharapni a lábam. - Ezek a patkányok büdösek, koszosak, soványak és eszik a .........rt. - Hiszen éppen erről beszélek!!!! - Ha szólok, hogy menjetek már innen, akkor elinalnak. Menjünk innen mi is! - Végre rájöttél te is. Most aztán áztathatom magam egy órán keresztül, olyan büdös vagyok. Ezért ma dupla vizet kérek a fürdéshez! - De hogy kerültünk ide? - A lóban egy időgép lehetett, vagy ilyesmi. Nem tudom, de szörnyű volt. - Mi van? Viccelsz? Micsoda időgép? Na jó! Őrültekkel nem utazom tovább. Követelem, hogy vigyél azonnal egy repülőtérre... Bánom is én! Elmegyek még állóhelyen is, csak ettől a bűztől szabaduljak! - Ott jön egy ember. Kérdezd meg, hol vagyunk! - - Na szép! Elvárod, hogy tetőtől talpig fekete csadorban járjak, aztán meg ha arra van szükséged, mindenféle idegen embert megszólítsak. Tudod mit? Kérdezd meg te, ha olyan kíváncsi vagy. Én megyek haza. Én azért ismerem a feminizmus fogalmát!!! Vigyázz, mert kivetkőzőm jól nevelt természetemből és a csadoromból és akkor aztán jaj lesz neked! - Azt mondja Csou- ban Csou ez Xian előző neve. Itt volt régen a főváros. - Most mi van? Meg hol vannak a katonák? És hol a terepjárónk???? Te tényleg hiszel ebben az időgép micsodában? Ilyen nem létezhet a valóságban, csak a filmekben, meg a regényekben. Na jó! Forgatás vége! Megyünk haza! - Itt van egy magtár menjünk be, nézzünk körül. - Kedvesem! Rosszul hallottad! Én nem magtárba akarok menni, hanem haza! - Van itt búza, és van patkány is rendesen. Ezek mindenütt ott vannak? - Ezek mindenütt ott vannak!!!! - Ám nem olyan koszosak, szép kövérek. -.Ha annyira tetszenek, majd megszelídítünk kettőt, hármat és kutya helyett tartjuk...Fuj! - Mondom nekik, hogy hess, de fülük botját se mozdítják. Lehet, hogy így kéne nekünk is. Az a lényeg ahol vagy, ahova helyezkedsz úgy élsz. - A bölcsességek könyvét otthon felejtettem, de látom te tudsz egy párat... Most talán azt kéne kitalálni, hogy hogyan jutunk haza... - Azt hiszem ez az otthonunk. Ez egy egyszerű kis ház. Kereskedők vagyunk a ie: 300 ban. A nevem Li szi. Te meg Li szin a húgom. - Végre valami jó hír. Tesók lettünk! Csador marad, vagy lecserélhetem? Mivel csak egy van, már enyhén áporodott a szaga... Ha jól tévedek Li az apánk neve, és te vagy az idősebb. Tapasztaltabb (?) Ebben az időben lehet a húgnak szemtelenkedni a bátyóval? Remélem a bátyó nem verekszik? És kölcsönadod a machboxodat meg a röplabdádat? Elviszel moziba? - Engem már régóta érdekel a hadvezetés tudománya. Elmegyek ehhez a mesterhez, tanulok egy kis hadvezetést, hátha hasznát látom egy hivatalban. Előbb azonban alszom egy kicsit. Jó éjt Li szin - Attól tartok sok minden megváltozott velünk. Most mi lesz? Bánatomban készítek egy teát, aztán lekucorodom a gyékényre, én is alszom. Még szerencse, hogy megtanultam egy-két-ezer írásjelet és talán , ha álruhába bújok elmehetek a tesómmal valamelyik hivatalba dolgozni. Lehet, hogy az Adóhivatal lesz az? Ej-ej! Hogyan tudsz így aludni, hogy folyton kint a lábad! Megfázol a végén nekem, aztán itt nincs egy csöpp gyógyszer sem. Aztán mi lenne velem nélküled!
.........
- Édes húgom! ne haragudj rám , hogy figyelmetlenségből ilyen sanyarú körülmények közé taszítottalak, mezítláb és rongyokban kell járjunk. Teljes erőmmel azon leszek, hogy sorunk jobbra forduljon, de ehhez tanulni kell, sokat. - Jól van na! Nem csak te vagy ebben hibás, hanem én is. Akárhogyan is nézzük, közösen voltunk a hunyók. Még emlékszem a másik életünkben volt egy ilyen mondás, hogy :" Könnyű Katit táncba vinni, ha Ő is akarja" Erőre és kitartásra mindkettőnknek szüksége lesz, és remélem a tapasztalatunk és az elővigyázatosságunk nem fog minket újabb bajba sodorni. Ha reálisan nézem a dolgot, még örülhetünk is, hogy ilyen fantasztikus utazásban lehet részünk. Hawaiira mindenki mehet, akinek pénze van, de ide nem lehet pénzzel jönni Joó testvérként járjuk végig az utunkat! - Gyere keressünk megfelelő tanítómestert aki olcsón de fontos tanításokat ad , hogy elménk tiszta és alkalmas legyen egy jó hivatali állás betöltésére. Menjünk erre az úton. Kertek mellett megyünk el. Egyszerű földút, cseresznye virágzás van éppen, amerre megyünk mindenütt virágzó fák illatoznak. Emberek dolgoznak nagy kalapokban. Kis ház mellet megyünk el. Mi van kiírva az ajtóra? Látod? - Hát nem éppen számítógépes grafika! Ha lesz időm, például ilyeneket is szívesen csinálnék. Szép cégtáblákat, csinos kiírásokat. - Csuang ci mester iskolája. Menjünk be. Egyszerű kis ház. A kertben a földön ül néhány tanítvány, a mester közöttük ül szintén a földön, egy nagy diófa alatt. - Mi járatban vagytok?- kérdi a mester - Mi vagyunk a Jancsi és Juliska... Ja! Bocs ! az egy másik mese! - Tanulni szeretnénk fontos dolgokat, - Akkor nem jó helyen vagytok, mi csak beszélgetünk. - Maradnánk egy kicsit, messziről jöttünk. - Bocsánat! Nem volna valami ócska hokedli amire leülhetnék? Nem? Ha nem akkor nem. Li szi! Neked kell felhúzni, ha megyünk! - Hát jó! Maradjatok! -és folytatták a beszélgetést. Az egyik tanítvány kérdezett. - Azt hallottam, hogy a távoli Ku-ső szigeten isteni emberek élnek, akiknek a bőre oly hűvös, mint a jég vagy a hó: akiknek a megjelenése olyan mint a hajadon leányoké, akik nem az öt gabonával táplálkoznak, hanem a szelet szürcsölik és a harmatot isszák, akik felhőn és levegőn utaznak, repülő sárkányokat fognak fogatukba, mikor a négy tengeren is túlra, a világ határán is túlra utaznak. Akiknek a szelleme oly összpontosított, hogy az élőlényeket meg tudják óvni a járványoktól, a betegségektől, s a magvakat minden évben meg tudják érlelni. Én mindezt bolondságnak tartom, és nem hiszek benne. A mester ekkor így szólt. - Hát persze! Egy vaknak semmi sem adhatja meg a szép díszítések látványát, egy süketnek semmi sem teszi élvezhetővé a harangok és dobok muzsikáját. S vajon csak a test lehet süket és vak? Nem. Ilyen lehet az értelem is. Ezek a szavak arról tanúskodnak, hogy olyan vagy, mint voltál. Pedig azoknak az embereknek akkora a hatalma, hogy áthatol minden egyes dolgon. Egységbe fogja őket, és ha zűrzavarában az egész világ is hívja segítségül, őket, egyikük sem fog azzal fáradozni, hogy az égalattival törődjék. Azoknak az embereknek nem tud ártani egyetlen létező sem. Az égig emelkedő hatalmas árvíz őket el nem merítheti, és az olyan szárazság, melyben megolvad a fém és a kő is, Őket meg nem égetheti. Melyikük vágyódna hát arra, hogy a dolgokkal törődjék? - Hmmm... Hallom a szavakat, agyamban a vizuális képet látom, mint egy festményt, de a szívemben nem érzem (még?) - ez a tanítás nekem tetszik, maradjunk még egy kicsit! - Persze! Hiszen hova is sietnénk! Ott van lepotyogva egy dió! Add oda légyszi! Köszi! - Másik tanítvány kérdez. Van nekem egy hatalmas fám, az emberek csodafának nevezik. Ennek az óriási fának oly göcsörtösek az ágai és oly össze vissza nőtt, hogy nem lehet használni semmire, az ács nem méltatja még pillantásra sem. A te szavaid uram ugyancsak hatalmasok, de használhatatlanok, mindenki egyetért abban, hogy elutasítja őket. - Ez tetszik! Itt lehet vitatkozni! Figyeljünk csak! - Csuang-ci pedig felelte: Ott van a Jak olyan nagy, mint az égről csüngő felhő, hatalmasnak lenni, ez a képessége, mert arra tényleg nem használható, hogy elfogja a patkányt. - Úgy látszik ez a patkánydolog errefelé központi kérdés lehet... - Nos neked van egy nagy fád, és azon keseregsz, hogy nem használható semmire. Hát miért nem ülteted át egy olyan helyre, mely semmire sem használható, valamely széles és elhagyott mezőre ott aztán teljes nemcselekvésben kóborolhatnál körülötte. Teljes szabadságban aludhatnál alatta. korai pusztulást nem hozhat rá sem balta, sem fejsze, a dolgok mit sem árthatnak neki, hiszen semmire sem használható. Hogy semmire sem használható, az hogyan is adhat okot az elkeseredésre. - No ezzel én is így voltam (vagyok), mert tele vagyok semmire sem jó dolgokkal. Az azért még nem világos, hogy ez jó, vagy nem jó? A kóborlás az viszont nagyon jó! (lenne) - Hú ez nagyon tetszik, ez a szabad kóborlás, de ezt a filozófiát majd idősebb korunkban valósítsuk meg. Most menjünk, nézzünk körül, találunk e mestert, aki a haditudományokban és a kormányzás tudományában jártas. - Ok. Menjünk, ha gondolod, de amit hallottunk még beszéljük meg majd bővebben. Ezért most tudnám értékelni azt a kis "apró jószágot". Benzin ide, büdös oda, nekem már leszakad a lábam. Nem is beszélve arról, hogy kéne valami cipőfélét keríteni, mert már kettő tüske is belement a talpamba. Szerintem, ha a csadorból levágok egy darabot, és rátekerem a lábamra, egy darabig jó lesz, Aztán csak találunk valahol egy kis rizsszalmát, hogy fonjak belőle lábbelit. Mekkora a lábad? Ránézésre kb.44 es. Kicsit nagyobb, mint az enyém, de nem baj, majd akkorát csinálok. - Közben beesteledett. Itt a szilvafa alatt jó lesz aludni. - Már nemsokára a szilva is virágzik. Jó gyümölcs! Szeretem! - Vacsorára megteszi ez a finom parázskrumpli is melyet ebben a kis gödörben sütöttünk és a kútból húztunk hozzá tiszta vizet. - Valóban jó volt a vacsi, bár nekem hiányzott hozzá egy kicsi koviubi. A víz meg...a víz... olyan furcsa! Valami hiányzik belőle! Megvan! Nincs benne klór! Lehet, hogy ez a szabadság íze? ÁÁÁÁÁ... Álmos vagyok! Na most mi legyen? Éjszaka hideg szokott lenni errefelé? Én meglehetősen fázós vagyok... Betekerem magam a csadoromba jó erősen, ki se látszik belőle még az orrom sem. Így jó? Jó éjt! - Aludj jól tesó. szasz NE HÚZD MÁR MEGINT LE RÓLAM A TAKARÓT !!!! - Lüke vagy! Nem lehúzom, hanem betakarlak, mert már megint kint van a lábad és megfázol... Aludjál szépet!
|