Alig három hét, és kisfiam elindul az általános iskola felé. Megkezdődött a visszaszámlálás. Első lépésként ma megvettük az összes szükséges vonalas és négyzethálós füzetet (szigorúan véve az előírt típusszámot, de kellő szabadságot hagyva Pókembernek és a Karib-tenger kalózainak). A listát böngészve, és lavírozva az áruházi sorok között időnként így monologizáltam:

- 2 db dobókocka: na, ez vajon minek? Kockapókert fognak játszani? Nem emlékszem, hogy anno nekünk ennyi szabadidőnk lett volna...

- 2 db kuktagumi: háztartástan... á, az korai... akkor mi a frásznak kell? Á, biztos összegumizni vele a füzetcsomagot... Zuram, aki még régebben volt általános iskolás, mint én, felhomályosított: tuti a halmazokhoz kell, két kör, ahol metszik egymást, közös tulajdonság stb. Hát, hiába, matekból mindig hülye voltam :))

- mostanáig nem tudom, mi az a Tafett-papír, de megvettük! Föl volt írva kérem, mi előírásszerűen megvettük. Randa barna, lezárt borítékban van, elvileg színes kivágóformákat rejt - alig várom, hogy kibontsuk :D

- na, barna csomagolópapírt azt kérem nem kaptunk. Szerintem az összes az USA-ban van, hogy az ottani háziasszonyok haza tudják cígölni az éjbísziből a marketet. Azért nem adjuk fel, van még majdnem 3 hetünk, hogy beszerezzük ezt a ritkaságszámba menő kelléket.

Persze mindezeken kívül vettünk temperát, vízfestéket, kizárólag szőrecsetet (semmi műszál!), színes krepp-papírt (itt bajban voltunk az ezer lehetetlen színnel - a bugyi-pink végül is rábeszélésemre az üzletben maradt), igyekeztünk felfedezni, mi a különbség az írólap, a rajzlap és az irodai A/4-es között, mindezt holmi famentes és félfamentes verzióban, jót vitáztunk, hogy piros-kék postairont vegyünk vagy egy pirosat meg egy kéket, aztán tűnődtünk, hogy vajon ma kötelező-e bekötni a füzeteket (úgy döntöttünk, hogy nem), úgyhogy száz szónak is egy a vége, eltöltöttünk néhány órát ezekkel a csipcsup dolgokkal :)

Tehát visszaszámlálás, a kisfiam már ül a rakétában (egy már úgyis van a fenekében), és három hét múlva majd az évnyitón nézhetem, ahogy kilövik... Ő nagyon várja, lévén, hogy marhára unja az ovit, én meg izgulok, hogy ne csak 3 napig legyen ilyen lelkes.

Ja, hogy mennyibe került eddig a dolog, nem számoltam össze, és úgy döntöttem már most, hogy nem is fogok számolgatni, elég, ha normál ütemben őszülök, nem kell ezt erőltetni :)