A lány hosszú, majdnem fekete haját a szemébe lógatta. Érezte, hogy a szégyen pírja elönti az arcát.

 -        Neked nem az a fontos, hogy én boldog legyek? – kérdezte hirtelen felkapva a fejét, sörényét hátrarázta, és felfedte csontos kis arcát, mely beesett volt, mint egy éhezőé.  – Én örülnék, ha te ilyen lehetőséghez jutnál – mondta és újra lehajtotta a fejét. Megnyalta vastag száját, mely alig volt képes eltakarni nagy, egyenletes fogait.

 A férfi hallgatott. Hallgatott és nézte. Gyűlölte és őrülten szerette egyszerre.

-        Júdás. Júdás – csak ez járt a fejében. – Elárult a szerelemet, elárulta a szövetséget… de elsősorban őt árulta el. A férfi arca összeesett. Tudta, hogy veszített. A lány nem volt képes nemet mondani a sikerre és a csillogásra, ezért feláldozta őt a pénz oltárán.

-        Júdás…

 A lány otthagyta. Ott, ahol ültek, a kopott bár kopott színpadán, a sötétben, a kétségbeesés legmélyebb gödrében, ott, ahol később megszületett a dal: Szeretni bátorság…

Szereplők:
Massimo Ranieri (Massimo)
Maiwenn Le Besco (Shaa)
Mathilde Seigner (Clémentine/Anne)

Különös francia film. Nekem tetszett.