Ide írom, mert nem tudom, hova máshova lehetne. Csak azt akarom megmondani, hogy mostanában annyi öröm ér! Lehet, hogy régebben is, csak nem vettem észre. Az ember siet és elszalad sok apróság mellett, aminek örülni lehetne.
Tegnap volt az idősebb fiam 50. születésnapja. Ezt is megértem! Anyukám már nem élt, mikor az enyémet ünnepeltük. A korom? Végre eljutottam oda, hogy nem azt fájlalom hány éves vagyok, hanem örülök minden kisebb-nagyobb eseménynek.
Ha egy CD vagy könyvborító képét beteszem a Könyvesbolt topicba, ne hencegésnek vegye senki, hanem annak, hogy tele vagyok örömmel, amit valahogy ki kell fejeznem.
Ma is... mit látok?! Ott egy versem címe a Hoppában... Lehet, hogy más nem így éli meg az ilyesmit, de nekem ettől ragyog a világ.
Egy levelet is kaptam ma Zsoldos Árpádtól, hogy a mai IR felolvasóesten bemutatják az e-könyvemet és előadják 5 versemet. Ezeket:

Kis éji zene
Mint a hangya
A sehovásevisz utca
Félálomban
Vigasztalás

Ha el tudnék utazni, akkor se érnék már oda... de örülök, hogy eszükbe jutottam, örülök, hogy figyelnek rám is,  minden apró sikernek örülök.