Gyermekeim, ha tudnának beszélni, az alábbi fogalmat tették volna újévkor:
- megígérjük, hogy nem ordítunk felváltva több éjszaka, és így anyu végre aludhat normálisan is néha
- nem kelünk többet reggel 7 előtt, és nem iszkolunk ki a nyitott ajtón sem!
- nem szedjük ki a krumplit a zacskóból, és nem esszük meg a rizst a tasakjából főzés nélkül
- nem dobáljuk szét a szennyes ruhát a földön, és nem húzunk bugyit a fejünkre
- nem veszünk fel három zoknit egy lábunkra, csak egyet
- amikor anyu főz, nem üvöltünk, mint egy őrült vakegér, és nem dugunk kiskanalat a nadrágjába, illetve bugyijába:)
- amikor valami tetszik a tv ben akkor nem tapicskoljuk össze a képernyőt maszatos mancsukkal
- nem játszunk többet anyu sminkkészletével, amit karácsonyra kapott, és nem szórjuk szét a szemhéjpúderét.
- nem eszünk több fenék krémet akármilyen finom is, és nem szedjük ki a törlőkendőket sem a zacskóból
- nem dobáljuk ki az összes játékot a fürdőkádból anyu hátára, aki amúgy sem bír felkelni rendesen, mert be van csípődve a háta
- nem lökjük fel egymást, és nem húzzuk meg egymást haját hogy megkaparintsunk egy játékot
- amikor anyu hív bennünket, akkor nem az ellenkező irányba szaladunk
- ha elmegyünk itthonról nem barátkozunk mindenkivel, és nem ülünk bele vadidegenek ölébe, és nem esszük meg az ételüket a tányérjukról
- lemondunk arrról, hogy anyu vagy apu reggelijét is megegyük, amikor már a miénket megettünk, és még repetáztunk is
- nem kakilunk többet a fürdőkádba
- amikor anyu wc re megy nem ordítunk az ajtó előtt és ha bejutunk hozzá nem ülünk az ölébe, és húzgáljuk a lámpazsinórt
|