(Naiva után szabadon)

- Én mostantól írni fogok, mert rengeteg minden van a fejemben, ami ki akar jönni! – jelentettem bele egy napos délutánon Kedvesem arcába, aki ismerve szalmaláng szerelmeimet mindenféle nagyon fontos tevékenységek iránt, csak kedvesen, elnézően bólogatott.

- Szép, csendes tevékenység. Írjál csak! – Magában nyilván már megfogalmazta, hogy addig sem csipogok, és végre neki is lesz néhány szép, csendes estéje a focival kettesben.

- Komolyan! – mondtam eltökélten, de hajamat simogató derűn kívül nem kaptam mást akkor sem.

- Jól van! Írjál! – válaszolta, aztán tette tovább a dolgát, mintha én nem is valami világrengetőt adtam volna a tudtára. Meg sem kérdezte, hogy mit akarok írni… Levelet? Bevásárló listát? Pizzareceptet?

Nem törődtem azzal, hogy meggyőződése szerint engem tíz percnél tovább semmi sem tud lekötni, úgyhogy az irodalom sem valószínű, hogy képes lesz erre a bravúrra.

Furcsa, hogy az ember néha egészen későn jön rá, hogy mihez van igazán kedve.

Írtam, írogattam, telt-múlt az idő, már egy éve folyamatosan leírtam mindent, ami csak eszembe jutott, ide is felrakosgattam, akik ismernek régebbről, azok tudják, hogy úgy írtam, mint a motolla, naponta, megszállottan…

És eljött a nap, amikor nagy leárazás volt a Lidl-ben.

Nevetséges áron kínáltak festőszerszámokat, vásznakat, festékeket. Azt gondoltam, hogy szórakozok egy kicsit, igazán nem nagy beruházás egy-két vászon, egy kis festék, néhány ecset, és ha ügyes vagyok, még a nappali falát is dekorálhatom egy valamivel… de legrosszabb esetben is elfér a garázsban a mázolmányom.

És lőn. Bevásároltam.

Azzal a nappal megszületett hármas számú szerelmem, a festés. Nem számít, hogy nem festek valami jól.

Nem számít, hogy nem tudok kutyát, meg baglyot festeni, de amíg az állvány előtt állok csak a festés van, meg én, és olyan nyugodt vagyok, mint írás közben soha.

Nem gondoltam volna, hogy ez a két tevékenység ennyire képes kiegészíteni egymást. Amikor írok pörgök, száguld az agyam, a vérem, viszont ha festek olyan békés vagyok, hogy aki nem ismeri ezt a másfajta énemet, azt hiszi, hogy leszedáltak.

Szóval már két művészeti ágban is garázdálkodok kisebb nagyobb sikerrel, és még nincs vége ennek a szériának.

Újabban már verseket is írok.

Mi jön ezután?

Megtanulok énekelni?