én, még sohasem irtam naplót! Gyerekek, ezt akár hófehér lelkem legbizalmasabb rezdülésének is vehetitek!... és öreg és szakállas is vagyok, és mindig irtóztam az ilyen naplószerüségektöl, mikor (még én is voltam gyerek!), azt tartottam a naplóírás, olyan pisis lányszerüség, komoly férfi - aki inkább az indiánosat szereti - ilyesmire nem pazarolja idejét!... az ilyenirányu, egyetlen tevékenységem, amikor belepillantottam a szomszéd Icuka emlékkönyvébe, az volt, hogy elolvastam az elsö, ( ami aztán számomra az utolsó is volt!) bejegyzést, ami igy szólt:"száraz ágra szállt a veréb, emlékkönyvbe - ez is elég!

Szóval, ezennel megtagadom naplóírási konok, pogányságomat - továbbra sem ígérhetem, hogy akár ezen a téren is hívö leszek de behódolok! ... külömben is, ( az általam sokszor szarkasztikusan hsznált mondás :  " tudod, itt nálunk Kanadában!...) a hódolás szó bennem  a hód-ra asszociál, ami Kanadát ( a maple leaf mellet) azonosítja a kívülálló tudatában és ez pedig rögtön a beaver tailt ( hódfarok ) nevezetü, borzalmas, a piacon kapható "szenzációs csemegét" juttatja eszembe, ami egy olyan (étek? egyáltalán) hogy a füled, attól négyfelé reped!... képzeljetek el egy forró zsírban kisült, keletlen lángost ( alakja hódfarok ), ami agyoncukrozott fahéjjal van beprézlizve!... és ezt, itt emberek eszik!

Na de viszatérve a naplóra, ez az egész áhitat bennem onnan keletkezett, hogy beleböktem a napló rovatba, ott ukume, erotikus vobatkozású prcicák hajszolása közbeni Angliába vágyakozását olvastam, csak úgy mopassant. Aztán mások cicázására is kiváncsi lettem és mirim-ot útöttem le. A válsz, viszont engem ütött le : magánközlemény, nincs felhatalmazásod ebbe beletekinteni. Ezt telejesen respektálom!... a magánügy, az magánügy... nem mindenki szereti, ha mások is símogatják az ö porcicáit!

Hát ïgy indulok a naplószerkesztés göröngyös utjain el!... jobb, mint a naplopás!

 mindenki naplójanak - továbbra is - tisztelöje, a szkállas