Néhány beírással régebben volt egy blogom, Búcsútlan címmel. Nem más, hanem én magam töröltem. Úgy gondoltam, olyan közel van a karácsony, hogy nem szeretném, ha bárki szíve is szomorúbb lenne a viták miatt. Főleg az enyém.
Helyette idehozom egy aprócska írásomat, amit tegnap este egy másik netes oldalon, a vallás topikba írtam. Talán itt sem lesz rossz helyen!
Közeledik a karácsony.
Mindenki keres, kutat magában, s megpróbálja összeszedegetni, még a rejtett zugokból is kisepregetni az önmagában található szeretetszemcséket, hogy bevonja magát vele.
Ha csak máz, akkor úgyis lepereg, még a karácsony el sem múlik. :(
Eszembe jutott egy ének, valahogy így van a refrénje:
Ó, bízd magad e kegyelemre,
Mely gazdagon árad feléd,
Váltságát tedd a magadévá,
Hidd, az számodra is elég!
...vagyis valami ilyet akartam kifejezni ezzel, hogy nem kell többet mutatnunk a bennünk lévő szeretetből, mint amennyi van, mert még az is hazuggá válik, ami volt.
Az ÚrJézusnak sem hazudtak selyemmel bélelt bölcsőt, és pompázatos szálláshelyet.
|
