| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Egoizmus? Ideje:: 02-01-2008 @ 08:53 am |
|
|
|
|
Szörfölgettem a neten és érdekes, vitaindító idézetre akadtam "Édes Szomorúfűzike" blogjában.
Mintha láttam volna itt is felbukkanni Szomorúfűzikét, de lehet, hogy tévedek, mert nem találtam meg az alkotók között.
Remélem, hogy nem bántom meg, ha ide is felteszem ezt a bizonyos, nem tudom , hogy kitől származó idézetet:
"Egoizmus-e az, amikor egyszerűen nem akarjuk tudomásul venni, hogy a másik számára véget ért a kapcsolatunk? Amikor csúszunk-mászunk utána, és szinte kiköveteljük, hogy pokollá tegye az életünket? Hogy aztán viszonzásul mi is pokollá tegyük végérvényesen az ő életét? Így pedig életre szóló, fájdalomból, bántásból és uralkodásból szőtt hálót fonjunk egymás köré, biztosítván az örök kiszolgáltatottságot és kisajátítást?" |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-01-2008 @ 08:55 am
| Hozzászóló: Netelka (Ideje: 02-01-2008 @ 09:02 am)
Comment: Épp most adtam kölcsön valakinek a Keserű méz c. Polanski-filmet - imádom, és erről szól. Egyébként nem egoizmus: baromság. Én is csináltam, lementem "kutyába" egy pasiért - már tudom, így nem lehet megtartani senkit, csak még jobban eltávolítjuk magunktól, miközben a saját önbecsülésünket és elveszítjük, amit aztán később, mikor kigyógyultunk, nagyon nehéz visszaszerezni. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 02-01-2008 @ 09:04 am)
Comment: Jó nehéz a kérdés! mert kapásból azt vágja rá tízből kilenc, hogy persze, az... mert aki szeret, az elenged, sallala -ezt már úgy fújják az emberek, mintha könyvből olvasnák. Tegnap hallottam egy filmben, hogy ha találsz valakit, akit szeretsz, akkor azt nem engeded el. Na, valahol itt van a csomó. Mert ha szeretek valakit, akkor nem engedem. Legalábbis nem az első szíre-szóra, mert ugye mit lehet azt tudni, lehet, hogy épp csak pillanatnyi elmezavar, hogy azt hiszi, nem kellek neki, de az is lehet, hogy végleges. De ehhez idő kell. Mint ahogy ahhoz is, hogy én ne akarjak a nyaka köré kötelet fonni, amiért nem az én fájdalmammal foglalkozik, hanem aljas, galád módon a saját boldogságát élvezi. Mert hiszen még joga is van hozzá. /Na, szóval, egy szó, mint száz -szerintem ezek emberi játszmák, amik csaknem minden esetben attól függnek, hogy milyen erők kötik még össze azt a két embert, aki épp szakítani akar. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 09:15 am)
Comment: Ajaj, Druszám! Valamikor láttam ezt a filmet, de szégyen-nem szégyen - elfelejtettem. Most feltétlenül meg fogom szerezni. Köszi.
Igen, szerintem ijellemző, hogy mindkét nem inkább azok után epekedik, akik nem veszik tudomásul a másikat, ezért azután senkinek nem érdemes megalázkodnia, csakhogy olyankor nem az értelem uralkodik az érzelem. Ezért nehéz és csak utólag tudunk okosabbak lenni. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 02-01-2008 @ 09:22 am)
Comment: Szerintem nem kellett volna beidézni más témáját megvitatásra. Honnan tudod, hogy Ő ezt akaja e? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 09:26 am)
Comment: Szerintem is nagyon bonyolult a kérdés, és nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy egoizmus ez. Persze van benne az is, hiszen minden emberben megtalálható valamilyen mértékű önzés. Játszmák, ahogy mondod , Szemi. Néha pozitív, néha negatív végződésekkel. Ha már megalázkodásba fuldoklik, ahogy Neti írja, "lemegyünk kutyába", akkor már emberi méltóságunk sérül. Ám vajon emberi méltóságunk a fontosabb vagy a harcolni a szerelemért ? (ld.Cyranot, a Néma Leventét vagy A makrancos hölgyet... A kertész kutyáját, ám most látom csak, hogy itt mindenhol a férfiak kürdöttek a nőért. Nem is jut hirtelen eszembe fordított estben irodalmi példa, pedig biztosan van! ) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 09:37 am)
Comment: Drága Zoli! Érdekes meglátásod van, már-már kukacoskodó! Ez egy" nyitott ", mindenki által hozzáférhető blogban volt a neten, nem is kellett belépnem.Amit a netre felteszel, nem zárt levélben ugye(? ) az szabad préda! Szerintem maga az idézetet feltevő ( Édes Szomorúfűz ) maga is így akarná , vitát indítani az általa közzétett idézethez. Ezért írtam oda, hogy hol találtam, és hogy itt a Fullon is hogy itt jár néha. Véleményem szerint örülni fog,hogy több véleményt kap a felvetett kérdésről, mint a blogjában. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kiralylany (Ideje: 02-01-2008 @ 09:54 am)
Comment: Erikám én félelemnek hívnám. (és most megyek, elolvasom a többiek hsz-ét visszamenőleg) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 10:28 am)
Comment: Drága Larám! A félelem valóban sokkal szebb szó rá.
A félelemnek is vannak fokozatai. Az enyhe megborzongástól a rettegésig.(Mit szólsz a hozzászólásokhoz?) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 02-01-2008 @ 10:44 am)
Comment: Bocsánat, hogy közbekotyogok, de szerintem itt nem Szomorúfűzikéről van szó, hanem egy kérdésről, ami nyilván Erikát is érdekli, ezért a szerző megjelölésével felhasználta a már egyszer megfogalmazott kérdést -amit nyilván Erika is meg tudott volna fogalmazni, csak most épp Szomorúfűzike szavaival tette, akiről ebben az idézetben semmi személyes nem derül ki (lehetnék akár én is) -úgyhogy nem hiszem, hogy itt bármiféle sértő dolog történt volna. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 02-01-2008 @ 10:46 am)
Comment: Dés Laci énekel: " Ölelj át, ne hagyj el, ha én mennék, ne engedj el" Imádom ezt a dalt - minden bennevan... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 10:52 am)
Comment: Szemi! Ráadásul nem is Szomorúfűzike szavai! Ő is idéz, a forrás megjelölése nélkül. (Bizonyára ő sem ismeri a forrást) . Köszönöm a háeszedet. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 10:53 am)
Comment: Mikikém! Gyönyörű ez a dal! Nem tennéd fel a kívánságokhoz? Puszi! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kiralylany (Ideje: 02-01-2008 @ 11:24 am)
Comment: Figyelek Erikám figyelek. Most ennyire fussa. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 02-01-2008 @ 12:42 pm)
Comment: Sajnos Kuka vagyok - vagy öreg? Ez a szám Balázs Fecó !
Tudhatnám, mert szoktam énekelni : )))) Mindkét linket ideteszem - mert gyönyörűek...
http://www.youtube.com/watch?v=0MvzuHm6Uzk |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 02-01-2008 @ 12:45 pm)
Comment: Dés Laci - Vigyázz rám - eszméletlenül szép - és a szöveg...
http://www.youtube.com/watch?v=slgkYkeIMQg |
|
|
|
|
| Hozzászóló: soman (Ideje: 02-01-2008 @ 01:34 pm)
Comment: Erika, szerintem nem egoizmus, hanem nyugodtan lehet lelki betegségnek hívni. Aki viszonzatlanul szerelmes, annak iszonyú a fájdalom, és sokszor nem tudja kezelni, elengedni a másikat. Nem önzésből, hanem mert képtelen elviselni a maradó űrt. Ehhez idő kell. Sokszor az is kevés, mert várni a legrosszabb. Akkor már inkább tönkretenni? Hát igen, sokan gondolják így. Könnyen támad táptalajra ilyen helyzetből akár valamely kicsinyes bosszú is, aminek a következményei oda-vissza működnek kölcsönösen. Na, ez a legnagyobb terror, rombolása a szerelemnek. Amikor már a végére csak a rossz marad. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: boblogan (Ideje: 02-01-2008 @ 04:03 pm)
Comment: Hajlom rá, hogy somannal értsek egyet: ez már a lelki betegség kategória. Ha valaki igazán szeret valakit, akkor eszébe nem jut bántani, akkor sem, ha a másik el akar menni. Persze nem kell a legapróbb "elmegyekre" azt mondani, hogy "menj", meg kell próbálni a "ha én mennék, ne engedj el"-nek érvényt szerezni, de csak az ésszerűség határáig. Ha minden igyekezetünk ellenére sem akar maradni, akkor el kell engedni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a következő percben már nem leszünk szerelmesek, dehogynem. Azt sem jelenti, hogy nem fáj, dehogynem, jobban, mint bármilyen testi fájdalom. De ha ezután a "tönkreteszlek" jön, akkor ott nem szerelem van, és nem is az volt (vagy nem csak az), hanem valami őrült birtoklási vágy, lelki betegség. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 02-01-2008 @ 05:16 pm)
Comment: Én úgy érzem - soha nem lennék képes bántani azt, akit valaha is szerettem... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 02-01-2008 @ 06:06 pm)
Comment: Önzés e a ragaszkodás? Szerintem nem. Ragaszkodni ahhoz, akit szeret az ember, szerintem természetes. A kérdés inkább az lehet, meddig egészséges ez. A szerető ragaszkodásnak semmi köze az egoizmushoz. De talán, ha belegondolunk, nem az az igazi egoizmus, aki visszaél a másik szerető ragaszkodásával? Az igazi önzés vajon nem az, hogy tudja, a másik sokmindenre képes, hiszen őszintén szereti, és ezért az elszakadását bőven elódázza, talán nem is gondolja komolyan, oda-vissza táncol, csak előnyöket, kiváltságokat vív ki magának az elszakadás látszatával, eljátszásával? Ragaszkodni szeretetből, szerelemből, ez nem lehet kérdés, hiszen ha nem ragaszkodnánk, nem szeretnénk. Én nem hiszek az önzetlen "boldog vagyok, ha Te boldog vagy szövegben". Ez jól hangzik, aztán gyűlölet lesz belőle. Minden elszakadásnak meg van a forgatókönyve, és minden elszakadáshoz idő kell, még akkor is, ha mind a két fél, felnőtt egészséges módon áll a kérdéshez. Nyomtalanul az igazi szerelem nem múlik el, egyik félben sem. Az a különleges kategória, amikor a féltékenység beteges, gyilkos változata kerül felszínre, természetesen orvosi eset, melyet ma még, itt hazánkban, sajnos nem vesznek komolyan. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 07:21 pm)
Comment: Drága Mikikém! Tudom, hogy Neked milyen a szíved.Te még az ellenségedet sem bántanád, nemhogy azt, akit valaha szerettél! : )
A dalt innen sajnos nem tudom letölteni, sajnálom, de így is köszönöm. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-01-2008 @ 07:30 pm)
Comment: Kedves Anna, Ottó és Bob ! Nagyon köszönöm a véleményeteket, nagy érdeklődéssel olvastam minden hozzászólást. Úgy látszik, hogy mindenkinek vannak, akadtak hasonló helyzetei . Szerintem bölcs dolgokat mondtatok, ezek közül -személyre szabottan- mindegyiket érdemes megfontolni. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuzsuzsu (Ideje: 02-02-2008 @ 10:12 am)
Comment: Én inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy mi késztet egy normális embert arra, hogy fusson valaki után, akivel úgymond szakított... S részemről arra gondolok, hogy valami nem történt világosan. Hogy az illető nem kapott választ rá, hogy a másik miért hagyta el. Nekem ezek a sebek gyógyulnak a legnehezebben, minden józan eszem és akaratom ellenére is... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-02-2008 @ 10:14 am)
Comment: Talán tudom a választ, Zsum! Hát az iránta érzett mélységes szeretet vagy szerelem.... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: reginababa19 (Ideje: 02-02-2008 @ 12:51 pm)
Comment: Ez ma már a másdik iszonyú nehéz téma, amit blogbokban olvastam itt a fullon... Többet gondolkozok már, mint a suliban:) Szerintem nem egoizmus, hacsak nem az önzést nevezzük egoizmusnak... Mert ez önzés. Most lenne ide egy találó idézetem, meg is keresem... "Ha valaki elment és el tudott menni, Keményen akarva el lehet feledni. Ha valaki elment, ne hívd vissza többé, A megsárgult emlék nem lesz tiszta többé..." A hangsúlyt az el tudott menni dologra fektetném... Aki el tudott hagyni, azért nem érdemes. És ne te hívd vissza, hanem ő akarjon visszatérni, szabad akaratából, ha úgy érzi. Én legalábbis így gondolom:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-02-2008 @ 12:58 pm)
Comment: Jól gondolod, Reginababa! Látod mi meg a fiataloktól tanulunk.Az, hogy többet tanulsz itt, mint a suliban , az sajnálatos módon a mai , még kialakulatlan iskolarenszer hiányossága. De legalább itt... az életre neveljük egymást, és arra, hogyan lehet elviselni, túlélni a saját fájdalmainkat és(!) a sikereinket, bizony! |
|
|
|
|
|
