Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Óh,ne Ideje:: 02-01-2008 @ 08:15 pm |
|
|
|
|
Rájöttem valamire. És igyekszem, hogy emiatt ne veszítsem el a hitemet. De nem is veszíthetem, tévedni emberi dolog. Ő nem tökéletes, hiába hittem róla. Azt hittem, hogy ő lesz a nekem tökéletes pasi. Már megint elhamarkodottan ítélkeztem. Persze, aranyos, kedves, figyelmes, őszinte... Közben viszont pesszimista, folyton van valami gondja (de tényleg, állítólag annyi jó történt eddigi életében, hogy megismert engem...jézusom). Ami pedig számomra a legrosszabb: őrülten féltékeny. Ha már nem láthat minden nap, akkor mindenfélét képzel, hogy én megcsalom valami másik pasival, meg ki tudja kivel vagyok, és különben is miért nem vagyok vele?! Na erre én azt mondtam: állj! Sokmindent elviselek, ezt nem. Írtam már itt arról, hogy olyan kapcsolatra vágyok, ahol szabad is lehetek kicsit. Nem azért, mert agyba-főbe pasiznék, vagy ilyesmi. Csak szeretek néha kizárólag a családommal lenni, vagy kizárólag a barátaimmal. Nem a kedvesemmel. Mert én ezt igénylem. Majd, ha esetleg valaha is férjhez megyek, akkor minden időmet neki szentelem. Addig nem. Nekem nem megy. Nem akarom feladni, mert nagyon bíztam ebben a kapcsolatban, és abban, hogy működhet. Csak közben ott van, hogy vannak dolgok, amiket nem viselek el. És ezek közül kiemelkedő a féltékenység, ami szerintem puszta bizalomhiány. Ez már betegesre fejlődött benne szerintem. Azért van egy egészséges határ, no, bevallom, egy inci-finci bennem is van, néha, ha olyan helyzet van. De nem kezdek el gyanúsítgatni+nekiugrani a másiknak. Meg kell tanulnia kezelni ezt a dolgot, különben... Különben fel kell adnom azt, amiben oly' nagyon hittem. Amiben reménykedtem. Tudom, ez az én döntésem, nekem kell tudni, hogy mit akarok. Lehet, hogy sosem fog megváltozni. Mert ígérgetni azt tud. Arra lennék kíváncsi, hogy be tudja-e tartani. A be nem tartott ígéretekkel megtölthetnék jópár könyvet... És panaszkodhatnék még órákig, de most inkább megyek. Fáradt vagyok, nagyon. Egyre nehezebb a suli is, és mellette még ez is... Lehet, hogy túl hamar beleugrottam ebbe a kapcsolatba. Várni kellett volna, amíg igazán felkészülök rá. Majd meglátom még, mi lesz. Most megyek vacsizni. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-01-2008 @ 08:15 pm
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 02-01-2008 @ 08:47 pm) Comment: A féltékenység bizony átok, és nem bíztatlak azzal, hogy múlni fog. Sajnos ha már az elején ilyen, akkor általában csak rosszabbodni szokott. Persze más, ha esetleg, kis huncutságból, kicsit tehetsz róla..:)))) Szóval azért nézz magadba..:))) De ha úgy érzed, hogy oka nincsen, akkor nem szabad engedned. Nagyon elhatalmasodhat, és az bizony nem vezet sehova...:)))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: Thalassa (Ideje: 02-01-2008 @ 10:41 pm) Comment: Bizony a féltékenység igazi szörnyeteg! Nem egyszerű... és a döntés sem. Sem a szabadság feladása, sem a kitörés... Kitartás! És erő bármit is döntesz! Niki |
|
|
|
|
Hozzászóló: reginababa19 (Ideje: 02-02-2008 @ 12:23 pm) Comment: Az a legrosszabb, hogy nem adtam okot, de tényleg. Direkt hangsúlyoztam, hogy barátnőmmel megyek el, és nem pasizni! Tudja, hogy még sosem csaltam meg senkit... Remélem, hogy jól alakul majd a végén minden, és nem fajul el... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Eroica (Ideje: 02-02-2008 @ 01:28 pm) Comment: Tudod Regina, ez már eleve rosszul indul! Nem a tulajdona vagy! Még ha valakihez hozzámész feleségül vagy tartós kapcsolatban élsz, akkor sem.
Mindig maradjon egy kis territóriumod, ami csak a tiéd, és hagyd, hogy maradjon neki is, ami csak az övé. Úgy érzem, hogy Te már döntöttél. |
|
|
|
|
|