1496.02.14. -én I. (Szent) Gelasius pápa elrendelte, hogy e napon ünnepeljék Szent Valentin napját.

Az ősi pogány templomi áldási ceremóniákból alakultak ki a Valentin-napi szokások. Ezt a napot az angolok már 1446-ban ünnepelték. Az 1700-as években váltak divatossá a Valentin-verseskötetek, a XIX. században ezen a napon már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek. A Valentin-nap megünneplése Magyarországon 1990-ben éledt fel.

Az ókori Rómában február közepén volt a várva várt Lupercalia, a szerelemünnep, amikor mindent szabad. A római erdőisten, a farkas alakjában elképzelt Faunus asszonyát, Luperca istennőt dicsőítették ezen a napon, s Faunusról köztudott, hogy féktelen, kifogyhatatlan szerelmi erővel - ma potenciának neveznénk -, rendelkezett.

Ekkor Róma fiataljai, akik épp, hogy csak a látszat kedvéért elrejttették szemérmüket egy rongydarab alá (a bátrabbja még ezt sem), véletlenszerű névkihúzás nyomán párt kerestek maguknak.

Ilyenkor az is szokás volt, hogy a lányok körbe futották a Palatinus dombot, a város papjai pedig egy kecskebőrből készült szíjjal meglegyintették őket.(A szíjat februa-nak hívják, ebből lett a február.)

A legenda szerint az i.sz. 270-ben tartott ünnepen végezték ki Valentint, az üldözött, keresztény püspököt. Bizonyos nézetek szerint Valentint azért ítélték halálra, mert segített üldözött keresztény társainak, sőt egyiket-másikat ki is mentette a börtönből, míg más források szerint Valentin titokban párokat adott össze, noha ezt II. Claudius megtiltotta, mondván: a nőtlen katona lojálisabb a nősnél.

A legenda szerint a kivégzés előtt Valentint börtrönben őrizték. A börtönőrnek volt egy vak lánya, akit Valentin imádsággal meggyógyított. Egy másik variáció szerint ez a lány teljesen éplátású volt, viszont szerelembe esett Valentinnal. Amikor a férfit vitték a vesztőhelyre, akkor odakiáltott, hogy "a Te Valentinod", illetve egy másik változat szerint levélkét dobott a (vakságból felgyógyult) lány felé az imént idézett szöveggel.

A teljesség kedvéért van egy harmadik variáció is, amelyben nincs semmilyen lány, csak annyi, hogy miközben vitték el, azt kiáltotta a tömegnek, hogy "Ne felejtsétek Valentint!", és hogy "Szeretlek benneteket!" Mint kitűnhet, a szeretet motívuma mindhárom esetben meghatározó erővel van jelen, s ennyiben mintegy előkészíti napjaink megemlékezéssorozatát.

Forrás: www.ezenanapon.hu

Lehet válogatni, kinek melyik a legszimpatikusabb, nekem Luperca, az erdő istennőjének való hódolás tetszik a legjobban.

Legyen hát ez az a nap, amikor a szerelemben mindent szabad.
Legyen, amikor ágyékkötőben választunk pár magunknak. :)
Legyen az, amikor a nép szerint a madarak is párt választanak.
Fussuk körbe a dombokat, legyintgessenek kecskebőrszíjjal (blue, neked ez nagyon megy, vállalod? :) )
Emlékezzünk a talán sosemvolt püspökre, akinek mégis az üzenete az volt: a szerelmet nem lehet tiltásokkal kordábantartani.

Mindegy, melyiket választjuk. Nem ragad, nem csöpög, és nem vásároltat. Csak a szerelemről szól. És még ha a többi napon ugyanúgy szeretünk is, lehet, hogy vannak, akik hagyomány-mániásként ugyanúgy szeretnék beilleszteni a többi szép szokás közé. Csak az nem mindegy, hogyan.

Puszillak benneteket,

Rien