| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Dilemma Ideje:: 05-07-2008 @ 12:11 am |
|
|
|
|
Ezekete a sorokat kb. 24 órája fogalmaztam meg. Most ideje veletek is megosztanom.
Mikortól mondhatjuk, hogy valakivel egy pár vagyunk? Mikortól járunk valakivel?
Honnan számítjuk a napot, amikor összejöttünk? Lehet, hogy nem is kéne számon tartani?
Tiszta hülyeség az egész. Manapság már nem számít, hogy kivel smárolsz, kivel nem. Azért mert a nyelved ledugod valaki torkába, még nem fogsz automatikusan járni vele. Akkor én miért ne tehetném meg?
Hogy mit is? Mindjárt kiderül.
Volt egy pasim, akivel még a heteket is számoltuk... Tiszta durva volt. A 15. hétre kaptam tőle fényképet... Mai napig meg van. De most tényleg, számít ez? Hogy mióta vagy együtt valakivel? Nem az a lényeg, hogy együtt legyetek? Mit számít, mióta tart? Csak legyen.
Persze, mint a mellékelt ábra és a fenti sorok is mutatják, én sem gondoltam mindig így. Számoltam még a napokat, heteket is. Már magam sem tudom, minek. Hogy később elmondhassam, vele ettől-eddig jártam? Valószínűleg. Ilyen nagy jelentőségű volna az idő? Valakinek biztosan.
Olyan fura. Még sosem csaltam meg senkit. Akármilyen hosszú vagy rövid kapcsolataim is voltak, nem voltam képes ilyesmit tenni. Ha úgy éreztem, nekem más kell, akkor léptem inkább tovább. Előbb véget vetettem az előzőnek, mielőtt újba kezdtem volna. El se tudtam volna olyasmit képzelni, mint ami most megfordult a fejemben. És utálom is ezért magamat. Hát ide fajultam? De mégis, ez nem megcsalás... Csak próba. Érzelmek próbája. Nyelvek próbája...
Évek óta társkeresőzök, hol töröltem magamat, hol újra regisztráltam... Most nemrég megint felmentem. Pontosan azután, hogy Normannal szakítottam.
Először persze, mint "újdonság varázsa" hatottam a hímneműekre, aztán lankadni kezdett az érdeklődés. Már megszoktam. Azt is, hogy 30-40 évesek azt hiszik, nekem rájuk van szükségem. Ilyenkor jönnek a szankciók, kiírom, hogy milyen kor alatt-felett vagyok hajlandó bárkivel is szóba állni. Egy ideig próbálkoznak, aztán megértik. Muszáj nekik. A nem, az nem, nincsenek kiskapuk. Jönnek a bunkók, szexmániások, kopnak lefelé...
Aztán akadnak helyesek, korban hozzám illők. Pár levél, msn csere, aztán megreked az egész. Nincs bennünk közös, nem tudunk folyékonyan értelmes dolgokról beszélgetni. És minden nap megkérdezni, a szokásos: "hogy vagy? mizu? suli?" repertoárt eléggé uncsi. Ennyi volt.
Egy idő után jön valaki, akivel viszont megy a beszélgetés. Gördülékeny, kiderül sok közös tulajdonság, egyre több. Telszámcsere, esedékes egy randi (ha manapság lehet ilyesmiről beszélni). Ekkor viszont paff! Belép egy másik srác a képbe. Aki szintén helyes, aranyos, van sok közös tulajdonság. A két fiú más karakter, másért kedvelem meg őket. Most jön a neheze. Kivel találkozzak előbb? Meddig menjek el?
Életemben először felmerült bennem, hogy kipróbálom mindkettőt. Na, nem kell ám olyan rosszra gondolni. Csak érdekel, hogy melyik hogyan csókol. Azért az mégis eléggé meghatározó dolog. Ha valamelyik rossz, akkor nem vele leszek. Vagy nem? Hm, nem ilyen egyszerű... Mert azért egy csókban már van valami... Milyen volna már? Smárolok mindkettővel, aztán az egyiknek pápát intek. Nem nézne hülyének, és nem lenne meg a véleménye...
Csak abban reménykedek, hogy valahogy másképp kell majd döntenem. Mondjuk jön egy harmadik, aki az előző kettőnél is jobb, és ő viszi a pálmát (vagy ez esetben a szívemet). Vagy valamelyikben még idő előtt találok valami nagyon kifogásolni valót, ami miatt látni sem akarom... Bár erre egyenlőre kicsi az esély.
Esetleg egyiket sem választom. Maradok szingli. Jó így... Vagy nem?
Óh, a nagy dilemma... Az idő persze mindent el fog dönteni. Akárhogyan is lesz, igyekezni fogok, a szívemre hallgatok, és aszerint döntök. Vagy nem döntök.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-07-2008 @ 12:11 am
| Hozzászóló: reginababa19 (Ideje: 05-07-2008 @ 05:24 pm)
Comment: A mérleg nyelve elmozdulni látszik az egyik irányba... Csak még félek tőle kicsit, de talán... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Thalassa (Ideje: 05-07-2008 @ 07:12 pm)
Comment: Szerintem adj egy esélyt mindkettőnek. Egy randi még nem a világ, legalább megtudod, hogy életben milyenek... Ki tudja? Lehet, hogy az életben baromi gusztustalanul eszik valamelyik :) Vagy nagyokat ereget ;) Egy találkozó próbának megfelel, azt pedig, hogy meddig mész el, majd eldöntöd ott... a helyzet majd adja magát. Egy csók... Hm... Semmi és mégis annyi minden van benne. Értelek, hogy mi ezzel a "bajod". A csók a bizalom első kapuja. De kit engedjünk be rajta? Másrészt pedig, a helyzet szerintem mindig megmondja, hogy lesz-e csók vagy nem... Ráadásul az első randi után talán már nem is akarod a másikat ;) De hogy ki legyen az első? Hallgass a szívedre! :) Puszi! Niki |
|
|
|
|
| Hozzászóló: reginababa19 (Ideje: 05-08-2008 @ 08:20 pm)
Comment: Köszi Niki! Azt hiszem, ez lesz a végső megoldás. Jobb ötletem nekem sincsen :). Aztán majd kiderül minden... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: melissa (Ideje: 05-09-2008 @ 09:32 pm)
Comment: Hát ez tényleg nagy dilemma! Ilyenkor szokott az történni, hogy két szék között a padlóra esel. :-)
Szerintem, várd ki a harmadikat! Persze csak ha türelmes típus vagy. :-) Puszi. Irén |
|
|
|
|
|
