Gondolatmenetem első részében (Bábel – I.) ezt írtam: „Agyunk egy olyan professzionális szerkezet, melynek segítségével problémáink, feladataink könnyű szerrel megoldhatóak volnának. Egy valami azonban hiányzik: a használati utasítás összerendezett működtetésére.”
 „Kisördögöm” –, vele mindannyian rendelkezünk, csak másképp nevezzük -, fanyar humorára hallgatva pontot is tehetnénk erre a témára. Csakhogy ezek a kisördögök kimódoltan huncutok, szavaik igazságtartalma kétes értékű.

A kapcsolótábla „pszich-archeológiai” kutatása évszázadoktól fogva kifogyhatatlan energiával folyik ma is. A használati utasítás egészét apró puzzle darabkákból már összerakosgatták, csak szelektívvé nevelt látásunk nem, vagy csak igen nehezen képes azt érzékelni. Pedig csaknem kiszúrja a szemünket.

Ugye neked is voltak az életedben olyan napjaid, amikor ragyogóbbak voltak a színek, a nap neked sütött, és minden sikerült, amit elterveztél azon a napon?! Amihez csak hozzáfogtál, könnyű volt, nem fékezett senki és semmi, ténylegesen átélted a szabadságot és az öröm magas fokát. Élvezted a jelent, észrevetted a dolgok visszásságait, melyek nevetésre késztettek, s felhőtlen jókedvedben szinte a felhőkig szárnyaltál. – Nos, ekkor éreztél rá, hogyan használd helyesen a birtokodban lévő kapcsolótáblát. Nem tudtad, mitől ilyen a napod, tehát fenntartani sem voltál képes azt az állapotot sokáig, pedig milyen jó lett volna!
Úgy hitted, minden nagy fokú örömnek hamarosan böjtje is lesz, s már ez a lappangó gondolat fokozatosan csökkentette a jó érzést. Elhitted, mert mások azt mondták, s e hited hamarosan be is bizonyította mások igazát. Akartad, hogy rosszabb legyen? Dehogy! Csak olyanokra hallgattál, akik már régóta nem élték át, amit te akkor. Nem akartak ők neked rosszat, sőt, meg akartak kímélni a túl nagy zuhanástól, mert valamikor régen ők is zuhantak – másra hallgatva. Ezt hívom én öngerjesztett tapasztalatnak. Te hozod létre, mások véleményére hallgatva, akik szintén másoktól hallották fiatal korukban.
Gondolj bele, a kisgyerekek miért olyan vidámak tartósan (már akit nem törtek meg idejekorán!)? Hatalmas fantáziával, egy felnőtt számára elképzelhetetlen dolgokra képesek. Számukra nincs lehetetlen.
Nagyon régóta foglalkoztat a gondolat, lehet, hogy nekik van igazuk!?  Ma már tudom. Ők még ösztönösen jól alkalmazzák a használati utasítást.
Egy-egy részét mi felnőttek is, csakhogy így nem teljes értékű az eredmény. Lassú és sokszor gyötrelmes. Pedig nem kellene így lennie! 

Lássuk, mely részeket és hogyan alkalmazzuk az életünkben!

Tudatos, logikus gondolkodás
Furcsa mód csak pár száz éve van egyre növekvő kultusza. Korábban is használták ugyan, de jelentősége más módszerekkel egyenértékű volt, vagyis csak egy eszközként kezelték a többi mellett. A túlhajtott logika az anyag mindenhatóságának elfogadása óta éli reneszánszát, korlátai is az anyagéhoz hasonlóak. Véges, s egy ponton túl tehetetlen. Mindamellett azonban rendkívül hasznos is bizonyos határokon belül. 

A tudatosság, mint kontroll rendkívül hatékony fegyver -, értő kezekben. Kétélű, mert nem mindegy, mit korlátozol, és mit engedsz. S ha valami folytán begörcsöl ez a tudatosság, összekötözöd magad vagy a környezeted, leginkább mindkettőt. Életed és környezeted élete ettől fogva egy szigorú börtön hatását keltik.

Tudatod tervező és irányító eszköz. Arra szolgál, hogy vágyaidat és a hozzá vezető utat felvázold, majd figyelemmel kísérd annak megvalósulási folyamatait. Ha jól bánsz vele, el is vezet a célhoz. Viszont hiányzik mellőle a mitfahrer. Önmagában kevés, ill. a haladás nagyon lassú. Lassú, mert hiányos információkkal rendelkezik, pontosabban azt hiszi, hogy minden információ a birtokában van. Ám ez koránt sincs így!

Tudatunk nyelvezete igen sajátos. Kutatók már megállapították, s ez már elfogadott tudományos tény (NLP), hogy agyunk a „nem” szóval nem tud mit kezdeni, vagyis figyelmen kívül hagyja. Hiába gondolod azt, hogy NEM akarsz magányos lenni, NEM akarsz szegény lenni, NEM akarsz beteg lenni! Az ő nyelvén ez azt jelenti: magányos AKAROK lenni, szegény AKAROK lenni, beteg AKAROK lenni! Vicces és tragikus egyben. Nagyon fontos ismernünk ezt a sajátosságát, ha valamit el akarunk érni az életben. Vágyainkat kizárólag pozitívan érdemes megfogalmazni, mert elvárt foganatja csakis így lesz! 

Másik része tudatunk nyelvezetének a kép. Imádja a képeket! Nem a statikus, álló, kétdimenziós képeket, hanem a mozgó, színes, három dim-es, sőt egyéb érzékekre (hallás, szaglás, tapintás, ízlelés) is ható dinamikus képeket. Itt sem tesz különbséget a kívánt vagy a nem kívánt képsorok között, arra koncentrál és reagál, amit elé tesznek. Szelektáló képessége ezen a téren enyhén szólva hiányos. Épp ezért különösen fontos, hogy milyen képeket részesítesz előnyben. Amelyeket sűrűn nézegeted, agyad arra hangolódik, és lényed teljes egészét átszínezi, fogva tartja.
Miért teheti ezt meg?
Valószínűleg hallottál róla -, hiszen az utóbbi 1-2 évben sokat cikkeztek e témáról -, hogy világunk különböző frekvenciájú rezgések összességéből áll. Minden! A legsűrűbb anyagtól a legéteribbig (gondolat, érzés), kivétel nélkül. Ezek a rezgések hatnak egymásra, áthangolják egymást, erősítik vagy gyengítik, a helyzettől függően. A nagyobb erejű vagy a hosszabban tartó veszi át az uralmat a másikak felett. Minden esetben. Az is törvényszerű, hogy az uralkodó rezgés a hasonló rezgésű dolgokat, helyzeteket, személyeket vonzza magához, a többi a számára idegen, tehát eltaszítja azokat magától, vagy saját „képére” formálja. Egyszerűen ez azt jelenti, ha érzéseid, gondolataid negatív rezgéssel bírnak (amit nem akarsz), a jó dolgok nem férnek hozzád. Viszont, ha többségében a pozitív rezgések rád a jellemzőbbek, egyre több pozitívum kerül bűvkörödbe.

Ennek ismeretében az is világossá válik, semmivel nem kerül több időbe és energiába a dúsgazdagság elérése, mint egy arany nyaklánc vásárlásának lehetősége, vagy egy sikeres egyetemi vizsga. Ugyanúgy átállíthatod beteg szervezeted makkegészségessé, magányos állapotod boldog párkapcsolattá, ha a megfelelő gondolatok és érzések uralják napjaid óráinak, perceinek többségét… 

Mielőtt azzal a váddal illetnél, hogy lekicsinylem rendkívüli problémáidat, s holmi hókusz-pókuszokkal akarlak elhitetni, álljunk meg pár szóra!Tisztában vagyok azzal, ha valaki hosszú évtizedeken át megtapasztalt valamit, vagy bizonyos gondolkodási stílus megrögzött szokásává vált, egyik napról a másikra nem képes a teljes átállásra. Vagyis bármennyire is egyszerűnek tűnik a felvázolt technika, folyamatos alkalmazása nehézségekbe, ellenállásba ütközik. Magamon is tapasztaltam. Hiába fogtam fel nagyszerűségét e törvényszerűségeknek, sikeres alkalmazásuk gyakorlást igényel, rendszeres edzéssel lehet itt is eredményeket elérni. Példaként erre megemlítem a zongoraművészt,aki hosszú évekig napi több órás gyakorlással érhette csak el azt a szintet, hogy elismert művész lehessen. A spotolók kimagasló eredményei is csak rendszeres gyakorlással valósíthatók meg.
 Ami mégis sokkal könnyebbé teszi ezt a gyakorlást az az, hogy nagyon kellemes, csupán állandó figyelmet követel. Ez a kis fáradozás viszont igen gazdagon megjutalmazza azt, aki elkötelezte magát mellette.

Próbáld ki te is, csak nyerhetsz vele!

Székesfehérvár, 2008-05-11