Egyszer te is megtudod, hogy mi a bánat,

Egyszer a te boldogságod is véget ér,

Ha elmúlnak az égő vágyak,

S szíved szerelmet remél!

Akkor tudod meg igazán

Hogy mennyit ér egy álom,

Várni a beteljesülést,

Mindig, mindenáron.

Egyszer te is egyedül maradsz,

Egyszer te is feladod,

Egyszer te is úgy érzed majd,

Nélküle nincs holnapod!

Egyszer eljön majd az idő,

Mikor szeretned nem lehet,

És küszködve törlöd le,

Arcodról a könnyeket.

Egyszer te is ott sírsz majd,

Ahol senki sem lát,

S átkozod a sok

Könyörtelen órát!

Egyszer te is rájössz majd,

Milyen messze vana cél,

Ha nincs erőd és kitartásod,

Szíved hiába remél!

Egyszer Te is átérzed majd,

Azt a fájdalmat amit én,

Hogy kellesz-igen-nagyon kellesz

De soha nem lehetsz az enyém!