| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Emlékek Ideje:: 08-07-2004 @ 09:02 pm |
|
|
|
|
Olvasom a tragikus történeteket... A müvek hatására eröt vesz rajtam a mindig bennem lappangó el nem múló emlék, amelyet a blogok hangulata, most felszínre hozott. Amit, most én közlök, nem irodalom!...valósan megtörtént.
....szükséges pár szavas magyarázat, ha valaki ( elolvassa ? ) - a megértés kedvéért.
Kis vidéki községben születtem, mint negyedik gyerek - az egyetlen fiú, három lány után. Szüleim, családom, akkor hivatalosan izraelitának nevezett, azaz zsidó vallás-hiedelemben éltek, a "hiedelem" meghatározót itt szándékosan használom, mivel életvitelünk semmiben nem külömbözött a többi szomszéd dolgaitól. Hizlaltuk a magunk malackát, mikor levágtuk a disznóvá hízott malacot, vittem kóstolót a szomszédoknak belőle, - ahogy ök is küldtek kóstolót nekünk az ö disznótorjuk alkalmán.
... én, mint eszmélő gyerek, csak az elemi iskola első osztályában, az elsö órán, a hittanórán tudtam meg, hogy én "másvallású" vagyok.
.... késöbb, az akkori idők történései magukkal sodorták a másvallásúság konzekvenciáit, apám - a Törvény miatt az utcára került, éltünk a "Népkonyha" juttatásain.
Az események folytatásaként, apám elpusztult, valahol Bor-ban, három növérem közül kettő... Bergen Belsenben maradt tömegsírban, a harmadik hazakerült, egész maradék életében hordta nagával, amit ott kapott és egy marék földet is hozott haza másik két növérem sírjáról, amit nekem adott és amit ma - én hordozok...
Nem szeretnék tévedést kelteni, akárkiben is!...Ha ez a valami, közlésre kerül, célja csupán a magamról közlés óhaja, írásaim, közléseim jobb megértése kedvéért, hiszen az eddigi Full-on megjelentekben mutatkozik tendenciám - írni, úgy, mint Ti is írtok, gondolatot, humort - életet!
.... közben, szeretném feledni - emlékimet... megvallom, nehezen megy!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-07-2004 @ 09:02 pm
| Hozzászóló: veva (Ideje: 08-07-2004 @ 10:02 pm)
Comment: Ilyen emlékeket nehéz lehet feledni, talán képtelenség is. Azt hiszem nagyon nehéz, de meg tanulni vele együtt élni. Talán mindenkinek vannak kisebb nagyobb fájdalmai... van aki belerokkan, van aki megkeseredik és van, aki felépítkezik rá. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szkallas (Ideje: 08-08-2004 @ 12:11 am)
Comment: Mindkettötök eszrevélele - jólesik!... emberi! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: enigma (Ideje: 08-08-2004 @ 02:08 am)
Comment: minnél többet írsz magadról, annál könyebb lesz, és annál többet fogsz megérteni - magadról. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 08-08-2004 @ 06:45 pm)
Comment: nos... ma is tanultam valamit... hogy a humor is épp úgy kapaszkodó, mint a vallomás... és igen, én is azt hiszem, hogy az emlékek elől nem lehet menekülni, csak valahogy élni tudni velük... hát ez is egyfajta művészet...( hajrá, így tovább:) ) |
|
|
|
|
|
