Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Csillaghullás Ideje:: 08-12-2004 @ 01:56 pm |
|
|
|
|
Tegnap este pizsamában, egy pléddel kiköltöztem a kertbe egy órácskára, és vártam a hullócsillagokat. Elvégre hogy' is hagyhatnám ki, mikor itt az exkluzív lehetőség: egy halom kívánság, féláron, akciós csomagolásban!...
A fű között a pléden fekve türelmetlenül vártam a kívánság-csillagokat. Mikor aztán megkaptam az elsőt, gyerekes öröm hullámzott át rajtam, aztán hirtelen törni kezdtem a fejem lázasan, mit is akartam, mit is kívánjak?... Várjunk csak... Megvan! - De hát mi köze volt már ennek a hullócsillaghoz?... - Ezt a lehetőséget elszalasztottam. A következő már jobban sikerült. Akkor sikerült ugyanabban a pillanatban elkapnom a hullócsillag-látás izgalmát, gyönyörűségét, és a kívánság áhitatát, sóvárgását. Úgy éreztem, ezzel jó földbe került és kicsírázott egy mag, már nincs gondom többet rá, csak várnom kell, míg termést hoz. A többit elrendezi helyettem az, aki a hullócsillagot küldte. Megvolt tehát a sablon-kívánságom, az, amit minden újévkor is elmondok, és minden születésnapi gyertyánál, szerencsekútnál, és általában mindenhol, ahol kívánni lehet. Több hullócsillagot már nem is akartam fecsérelni rá. De hát mit kívánhatnék a következőnél? Nekem mindig csak ez az egy kívánságom volt, ezt rángattam elő mindig... Megfogalmaztam hát egy hosszabb kívánságot, tiszta emlékezetről, éles látásról, teljességről és biztonságról, és vártam a következő csillagot, hogy elmondhassam. Aztán egy új technikát dolgoztam ki. Nem vártam tétlenül a hulló csodát, hogy aztán kapkodva kívánjak, és vagy sikerüljön a kívánságom, vagy nem. Ehelyett inkább megfogalmaztam a kívánságot, ismételgettem, tökéletesítgettem, és a szavakat érzésekkel díszítettem fel, aztán vártam a jóváhagyást. Rendszerint meg is kaptam a hullócsillagot, és ha a csoda megfelelő hangulatban talált, biztosra vehettem, hogy a kívánságom meghallgattatik. Elbizonytalanított viszont, hogy két kívánságomra nem kaptam választ. Pedig mindkettő fontos volt - bár az összes kívánságom az volt, hiszen a lottó ötösre és a strandidőre eszembe sem jutott volna pazarolni a csillaghullást.
Míg feküdtem ott a fűben, fölöttem láthatártól láthatárig a csillagokkal pettyezett égbolt, hirtelen elfogott a kínzó vágy, hogy ne egyedül legyek tanúja e csodának, hogy bárcsak lenne mellettem egy társ most, aki velem csodálkozik, örül, és megölel, ha fázom... Erősebben akartam ezt, mint bármelyik kívánságomat előtte - mégsem kaptam csillagot, így bizonytalanságban maradtam... A másik jóvá nem hagyott kívánságom egészen másfajta volt, a halottaimról szólt és a viszontlátásról... Egy órán át feküdtem a nyirkos földön, láttam jó pár hullócsillagot és elmondtam néhány kívánságomat. Most már, nappal, a kék ég alatt, nem érzek olyan maró bizonytalanságot a csillagtalan kívánságok miatt, és olyan melengető bizonyosságot sem a csillagporba vetett jövőm miatt sem. De tegnap, a csillagos ég alatt a fűben éreztem. És mivel minden ott igaz, ahol van, a többi csak magyarázat és tudatlan kétkedés, még mindig hiszem - vagy hinni akarom -, hogy amit kívántam, azt valóra váltja a hullócsillagok pásztora, a többit pedig még lesz alkalmam elmondani a következő csillaghulláskor. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-12-2004 @ 01:56 pm
Hozzászóló: bla (Ideje: 08-12-2004 @ 04:53 pm) Comment: Ez az este biztos nem volt hiábavaló, Timi!
Most már tudod, mikre vágyakozol, törekszel, céltudatosabb leszel és az eredmény is így közelibb... |
|
|
|
|
Hozzászóló: ukume (Ideje: 08-12-2004 @ 05:07 pm) Comment: Délelőtt olvastalak, és azóta készülök írni hozzád... (remélem érzed, ez mit jelent...) nem a hullócsillagokkal fogtál meg, hanem ahogy ezt a kívánságkérést leírtad... fantasztikusan jóóó! Mert hányszor elmondja magában az ember, bárcsak teljesülne a kívánságom, de mikor ott van, hogy kívánhat, hirtelen nem is jut eszébe semmi... Nagyon jó meglátás!!! |
|
|
|
|
|