| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Amikor szép a temető Ideje:: 11-01-2008 @ 06:17 pm |
|
|
|
|
| A temető mellet lakom. Amikor ide költöztünk még kicsik voltak a fák, az ötödik emeleti ablakból minden sír látszott. A férjem nem nézett ki az ablakon. A fiatalon meghalt édesapját látta, hiszen Ő gyerek volt, az apja is csak 40 éves. Eljött az első Halottak napja. Mindenszentek estéjén meggyújtottam apósomért a mécsest. Zoli akkor ment az ablakhoz, kinézett és szemében könnycsepp, száján mosoly volt amikor visszafordult.
"Gyere nézd meg te is, olyan mint egy karácsonyfa" És tényleg a temetőben világitó színes kicsi mécsesek gyönyörűnek tűntek. Többet nem zavarta a temető látványa. Tudta, hogy évente pár napra szép lesz. Hosszú évek teltek el azóta. Egyre több mécses ég az asztalon. Pár év alatt eltemettük édesapámat, a férjemet, a sógorom, az anyósom. Új szokás alakult ki a családunkban. Délelőtt eljön édesanyám, nővérem és együtt visszük a virágokat azoknak akik már csillagok lettek. Ez a fájdalom napja nekem, de a szeretet napja is. Elkísérnek akik szeretnek és letöröljük egymás könnyeit. Ma csodálatos meglepetés ért bennünket. Eljött Pestről a nővérem lánya a családjával. Édesanyám könnyes szemmel ölelte a legkisebb és a legnagyobb dédunokáját, a 3 hónapos csöppséget és a 8 éves nagylányt. Nővérkém arcán rég látott boldogság sugárzott. Így velük együtt még a fájdalom is elcsitult. Most állok az ablaknál, a felhők eltakarják a két legragyogóbb csillagot, de a temető ragyog. És már tudom nem miattuk sírok, magam sajnálom mert nincsenek velem. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-01-2008 @ 06:17 pm
| Hozzászóló: agnes (Ideje: 11-01-2008 @ 06:59 pm)
Comment: Most értem haza tőled,..és valóban ragyogott a temető,...most a gyertyák fénye táncol az asztalon, .nekem is potyog a könnyem,...és csordultig vagyok szeretettel |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zoria (Ideje: 11-01-2008 @ 07:03 pm)
Comment: Nagyon szeretlek kicsi nővérkém! Köszönöm, hogy vagy! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 11-01-2008 @ 09:08 pm)
Comment: Ha van időm kimenni, évközben is kimegyek a temetőbe. Csönd és nyugalom költözik a szívembe olyankor. Feltöltődöm tőle. Mintha közelebb lennének hozzám, kiket elvesztettem. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 11-02-2008 @ 05:15 am)
Comment: Meghatódva olvastam írásodat!...Nekem is kicsordult a könnyem azokért, akik már csak a szívemben élnek!...Legyen mindig meghitt boldog napod!...Ölellek szeretettel: Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 11-03-2008 @ 04:42 pm)
Comment: Gyermekkorom jó nagy karéját töltöttem a temetőben - egyedül játszottam a csenddel - a fákkal - a feliratokkal - azóta sem félem a temető magányát...szeretem ma is, akik ott vannak - akik valaha voltak... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Samway (Ideje: 11-04-2008 @ 09:22 am)
Comment: Valikám nagyon együtt érzek veled...nagyon meghító volt az írásod...üdv Józsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kiralylany (Ideje: 11-04-2008 @ 12:38 pm)
Comment: "...akik már csillagok lettek..." De szép gondolat! |
|
|
|
|
|
