A RÓZSASZIN TÜKÖR
Ki mondhatja, hogy ismeri magát ? Hiába nézed, kergeted magad, hamarabb éred el - vagy csak hiszed - bármelyik bújocskázó társadat... Ki vagyok én ? Az öncsalás : egy rózsaszín tükör... tükör elött egy mesterkélt mosoly, mely ösztönösen rögtön feltunik az arcomon, az arcodon... Nincsen nagyobb szíjáték, mint amit magunknak játszunk. Minden szó kevés....! Mennyi pokoli tévedés: Mert bekerít eltitkolt vágyunk, hogy ha már jobbak nem vagyunk, legalább jobbnak látsszunk, és ha már szebbek nem vagyunk... jaj mégis arra várunk, hogy tükröm, tükröm úgy hazudj nekem, hogy elhihessem..., hogy igaz legyen.
|