Kevés hagyományt őriz ma már a vidék. Mi a Zagyvaforrás Egyesület tagjaival sok ilyen hagyományt elvenítettünk már fel. Ezek egyike az április 30-i Májusfaállítás és tűzrakás. A májusfáról sokaknak van fogalma, de nálunk ez kapcsolódik a tűzgyújtással (nyársalással). Ennek eredete a tatárkorba nyúlik vissza (az idézet egyik novellámból való):
"-Tudod, Laci fiam, az úgy volt, hogy a tatár előőrsök mindig felmentek az előttük lévő dombra, aztán megnézték merre kell menni. Merre vannak falvak, tanyák, amelyeket aztán kiraboltak, felkoncoltak, felgyújtottak. Itt Zagyván, jobban mondva Inászón, az akkori mezővárosban (ma már nem létezik) vámház működött a Zagyva melletti úton. Oda hozták a gabonaszállítók a hírt, hogyan menekült meg egy falu a tatároktól a Mátra másik oldalán. Nosza, a zagyvaiak sem tettek másként. Az Őrhegyen (talán erről kapta a nevét is) felépítettek fából 5 házat, vízzel meglocsolták kicsit, és szénával, szalmával megrakták, majd minden reggel meggyújtották. Égni ugyan nem égett rendesen, de éppen az volt a lényeg, hogy a füstje jó messzire ellátszódjon. És képzeld el: a tatárok tényleg elkerülték a falunkat, mert azt hitték már egy másik csapat járt ott, így Tarján és Somos felé vették az irányt. Az igazsághoz persze az is hozzá tartozik, hogy a saját házaikat, a pajtákat pedig friss ágakkal takarták el."
Fogadjátok szeretettel a mai képeket:
|