Június 4.

Reggel 7 óra. Megérkeztünk. Hűvös szél nyargal keresztül a Deák utcán (meg a pavilonon is) a Duna felé. Nincs mit szépíteni a dolgon. Fázunk. Miután túl tesszük magunkat az édes felismerésen, hogy a nevünk kint van a pavilon falán, elkezdünk kipakolni. Már néhány pavilonbérlő szintúgy serénykedik. Vannak itt kicsik, nagyok, határon innen és túliak. Ünnep van készülőben. Kiadványaink helyükre kerülnek lassan nekünk is. Tíz óra előtt jön egy hölgy és hétvégére keres olvasnivalót. Kettőt megvásárol tőlünk. Vissza nem térő, megismételhetetlen pillanat! Kiállítom az első eladott könyvek után, a Fullextra első Könyheti megjelenésén, az első nyugtát. Majd jön az utca kritikusa, és aggályait fejezi ki könyveink stilisztikai, nyelvtani és egyéb (általa annak tartott)hiányosságai miatt. 11 óra körül már élénkebb a látogatottság. Majd eladjuk a harmadik könyvet is. Péter dedikál. Fiatal lányok jönnek. Egyikőjük örömmel fedezi fel ismerősei könyveit. Kiderül, hogy mindketten "szakmabeliek". Amatőr betűvetők. Amatőr? Ki dönti el? Kritikus, kiadó, avagy az olvasó? Anna multimédiás könyvbemutatója remekül fut a képernyőn. Délután négykor rezesbanda zenéje jelzi, hogy megnyílt a 80. Ünnepi Könyvhét. A rendezvény történetében első alkalommal, az amatőr(nek nevezett) kortárs irodalmat a fővárosban mi képviseljük! Jó érzés. Örvendjetek velünk! Jelentkezünk még!