Tudjuk már, nem titok, láthatod: nyíltan 
dicsekednek vele elnyomóink. Tudjuk, hogyne 
tudnánk, hogy Trianon nem azért lett ránk 
magyrokra erőszakolva, mert amiért! Tudjuk,
 hogy alapos bomlasztó munka előzte meg, 
amikor is kitalált ideológiák toborozták a 
híveket, az eltévelyedett bárányok hamis 
pásztorok szirénhangú csengői után hallgatva 
elkóboroltak, gyengítvén a haza védelmezőinek 
sorát.

A vezetőinket hamis mesékkel kábították el, 
hirdetvén 'a népek önrendelkezési jogát' 
miközben ők népeket tartanak fogva. És a 
jogok oly annyira tárgytalanná válnak, amikor 
ránk is kéne vonatkoztatni, oly annyira 
érvénytelenekké, mint a hatásnélküli 
gyógyszerek, mint az értéktelen régi 
papírpénzek, mert akkor már a cinikus hatalom
 szemedbe vigyorog!
- Irredenta vagy, ha a népek önrendelkezési
 jogát tenmagadra is értelmezni szeretnéd.
Csúnya és kegyetlen a szolgaság és rabság 
béklyója! Elviselhetetlen és megalázó. És még 
elviselhetetlenebb, abban a tudatban élni, hogy
ezt a béklyót a testvér, a barát, és nem az 
ellenség rakta rád. És ne legyen mentség, hogy 
nem tudásból, hogy mákony hatása alatt!
Sokan betömik füleiket, szemellenzőik mögé 
rejtekezve élik bujkáló életüket, és közben 
dicsérgetik önmagukat, hogy hú bejó!
Dejó, hogy Trianon csak másokat sújt, minket 
nem. Szegények, mily sötétségben, mily 
kishitűségben élnek. De most azt  üzenem 
nekik, hogy nagy tévedésben élnek, mert 
Trianon már a családok ajtaján dörömböl, és 
nemsokára betöri az ajtókat! Persze, mostanra 
már új ruhát öltött, új álarcban új ágensekkel,
 új hamis papokkal jön, és tért hódít. Könnyen 
teheti, hisz a gyenge és erőtlen társadalom 
könnyű préda nekik.
Sokan azt hiszik, hogy őket nem érinti e téma, 
ők távol estek ettől a témától, pedig dehogy!
Dehogy estek! Amikor egyik napról a másikra a
 felvett kölcsönökre a részletfizetés mértéke a 
kétszeresére nő, amikor egyik napról a másikra
 újabb gyárakat döntenek a pusztulásba, 
amikor egyik napról a másikra bányákat adnak 
el potom pénzért, akkor mindig kiszakítanak 
egy darabot a megmaradt csonka országunkból,
 és egyre kisebb lesz a mozgásterünk. Szomorú
 lesz a felébredés, amikor rádöbbenünk, hogy Trianon már minket is csődbe vitt, földönfutóvá
 tett és nincstelenné.
Amikor Bokros Lajosok üzenik nekünk, hogy 
nincs más út, csak a szolgaság, a cselédség 
útja, mi más lehet az, mint egy újabb végzetes
 Trianon? 
Akik alva járók a sok mákonytól, amit a tévék 
löknek az agyukba sokkolóan és agresszívan,
 attól a brutálisan beadagolt mákonytól most 
ébren alszanak szép luxusszállókban laknak 
álmukban, élik a dúsgazdagok here és 
gondtalan életét, jachtokon száguldoznak 
gondolatban, és közben nem szeretnek 
felébredni a valóságra, ami e hamis álmok
 egyenes ellentéte: Rabszolgaság, elnyomatás, 
kisemmizettségi állapotok, a dúsgazdagoknak
 még csak a közelébe sem férkőzés.

Távol a jólét, közel az álom, jó az kába álmodozás, kegyetlen az bredés.