Figyelj kedves Múzsa! Nem tudom, merre jársz de most már igazán visszajöhetnél! Mint ahogy a dal is mondja:

„Múzsácska gyere haza,
késő van, gyere haza!”
Honnan jössz nem érdekel,
Gyere haza csak ennyi kell!”

Eddig olyan hűséges voltál hozzám. Igazán nem értem, miért sértődtél meg rám és húztál el szó nélkül, mint a vadlibák. Azok legalább búcsút gágognak, te még ezt sem tetted.
Nem teheted ezt velem. Itt ülök a félig kész regényem felett, életem „Nagy Műve”-t bámulva és nem tudom befejezni… Elámulok az eddig leírtakon és kétségbeesem, mert én ezt ugyanilyen színvonalon nem tudom befejezni… mint a kajakos, akitől féltávon elveszik a lapátot… kézzel is elevickél a célig, de nem biztos, hogy ugyanolyan szintidővel.

Hun vagy lapát? Köllesz, mint fődnek a trágya!
Illetve hát kedves Múzsa, most már igazán visszatérhetnél. Tudom, különleges múzsa vagy, hiszen ötvözöd a nagy mesélőt a dionysia által kedvelt tüzes temperamentummal. Mit akarsz tőlem, mit tegyek, hogy visszagyere?

Tudod, amikor a kis musztángcsikóm békésen szendereg az ágyban, akkor sokszor csak  a tiéd lehetnék. Egy másfél-két órát biztosan. Ígérem, hogy ha visszatérsz akkor… mondjuk feltüntetem majd a neved a könyvborítón… mit szólsz? Kérlek!Gyere visszaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!

Apróhirdetés a Fullextra Kurírjában:

" Eltűnt Rien25 múzsája! Ha bárki látta, vagy esetleg bárkihez be akarna költözni, a gazdája kéri, hogy ellentmondást nem tűren küldjék haza. Ne etessék, ne itassák, ne vendégeljék meg. Már így is késésben van. Kérem, nézzenek be minden kis novella mögé, minden kis próza alá, hátha meglesz a szökevény.
A megtaláló magas jutalomban részesül."