Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Néhány gondolat a hitről Ideje:: 01-05-2010 @ 08:11 am |
|
|
|
|
Még szeptember közepén járt a naptár, de az ilyenkor szokásos időjáráshoz
képest igen hűvös idő volt aznap. Akkoriban nemzetközi gépkocsivezetőként
kerestem meg családunk kenyerét. Abban a német parkolóban, ahova megálltam
reggelizni, mindenféle náció képviseltette magát, mellettem épp egy lengyel
kamionos söprögette autója fülkéjét.
Szinte a semmiből bukkant elő egy 60-65 év körüli férfi. Kissé kopottas
öltönyben, zakója alatt kötött pulóverben, fedetlen fővel állt meg a lengyel kolléga
előtt. Magához szorította bőr aktatáskáját, így próbált védekezni a szokatlanul csípős
hideg ellen. Összességében egy szerény anyagi körülmények között élő, de ápolt
külsejű személy benyomását keltette. Mosolyogva szólította meg, beszéltek valamit,
úgy láttam, hogy a lengyel gépkocsivezető gorombán válaszolt neki, de ő udvariasan
köszönt el tőle mégis.
Aztán felém tartott, megállt az ajtómnál, úgy tettem, mintha nem vettem volna
észre, de ő nem kopogott, csak mosolyogva állt és várt. Leeresztettem az ablakot, és
megkérdeztem, hogy miben lehetek a segítségére. Ő is köszönt, és német nyelven
kérdezte meg, magyar vagyok-e. Gondoltam, láthatta a rendszámról, de aztán
eszembe jutott, hogy jogos a kérdés, már én is találkoztam olyan kamionossal, aki a
legnagyobb magyar kamionos vállalkozás autóját vezette, és a románon kívül nem
beszélt más nyelven. Megnyugtattam, hogy magyar vagyok, ekkor a táskájában
keresgélni kezdett, közben megkérdezte, hogy elfogadnék-e tőle egy magyar nyelvű
kis színes kiadványt.
Akkor már tudtam, hogy ő egy kis szabad egyház, vagy talán csak szekta
képviselője. Volt alkalmam már máskor is találkozni ilyen kiadványokat osztogató
társaival is, de azok nem kérdezősködtek, csak a kezembe nyomták, és már
rohantak is tovább, sőt volt olyan is, aki az ablaktörlő alá csíptette, mint egy
szórólapot. De ő más volt. Ö a hideg, a goromba visszautasítás ellenére őszinte,
derűs arccal nyújtotta felém a színes kis füzetecskét, kérte, hogy ha lesz rá időm,
olvassam el.
Vajon mi motiválja ezt az embert, honnan veszi az erőt, hogy ezt a
tevékenységet ilyen körülmények között is végezze? Nem gondolom, hogy ebből
neki anyagi előnye származna, akkor meg miért teszi?
És ahogy a szemébe néztem, rájöttem! Ez az ember hisz abban, hogy amit
tesz, azzal segít más embertársain, hiszi, hogy a kis füzetecskében leírtakat
másoknak is meg kell ismerni, mert őszintén hiszi azok igazságát. Nem akart semmit
rám erőszakolni, nem akart megtéríteni, és én csodálni kezdtem ezt az embert.
A hitét csodáltam, mert az emberen kívül nincs más élőlény a világon, aki
hinni képes. Én is hiszek dolgokban, bár én teljesen másban, az ő vallása,
világnézete homlokegyenest ellentétes az enyémmel. De ő abban is hitt, hogy nekem
jót tesz, és ez egy manapság ritka emberi tulajdonság.
Ezek után nem tudtam visszautasítani, elfogadtam a felém nyújtott füzetet.
Megtanultam hinni, hogy két különböző nézetet valló ember is tisztelheti, ha úgy
tetszik, csodálhatja a másik őszinte önzetlenségét.
Ő csendesen elköszönt, és az arcán olyan örömmel indult a következő kamion
felé, mintha valami értékes ajándékot kapott volna tőlem. Pedig én csak azt adtam
neki, amit én is kaptam tőle.
Emberséget.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-05-2010 @ 08:11 am
Hozzászóló: mango (Ideje: 01-05-2010 @ 09:21 am) Comment: Nagyon szép gondolatok. És újra meggyőzött szépen fogalmazott, hibátlan írásod arról, hogy a hitben (legyen az bármilyen irányultságú) milyen mélységes nagy erő lakozik - még ha ezt ma sokan tagadják is. Örömmel olvastalak! |
|
|
|
|
Hozzászóló: prince60 (Ideje: 01-05-2010 @ 09:29 am) Comment: A feltett verseid és ez az írásod is bizonyíték arra, hogy az emberség mennyire fontos a számodra. Jó tudni, hogy másoknak is van igényük az ilyen, és ehhez hasonló nagyszerű tulajdonságokra. ((Zoli |
|
|
|
|
Hozzászóló: Thalassa (Ideje: 01-05-2010 @ 03:00 pm) Comment: Ez az, ami annyira hiányzik a mai világból... a tisztelet! Én ezt olvastam ki magamnak a leírtakból, bár azt hiszem mindenki talál benne valamit, ami talán egyezik másokkal, talán nem. Nekem ez a történet a tiszteletről szól, hogy annak ellenére is lehet és kell is tisztelnünk másokat, hogy ők más nézeteket vallanak. Jó volt olvasni. Niki |
|
|
|
|
Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 01-05-2010 @ 05:40 pm) Comment: Kedves Tamás!
Ebben is bizonyára rokonlelkek vagyunk, miután én ezekkel az emberekkel néha nagyon érdekes dolgokról beszélgetek el. Ők szinte minden témában otthonosan mozognak, különösen élvezetesen telnek ezek a percek.
Írásod remek - örökaktuális... |
|
|
|
|
Hozzászóló: veva (Ideje: 01-06-2010 @ 11:30 am) Comment: Ha jól sejtem, gondolom melyik"irányzathoz" tartozott a bácsika. Vegyes tapasztalataim vannak nekem velük kapcsolatban. Aki nem tukmál erőszakosan (nem figyelve arra, hogy én is mondok időnként egy-két mondatot), hanem beszélget velem, arra én is másként figyelek. Azt hiszem, ez tényleg a tisztelet kritériumai közé tartozik. Milyen jó lenne, ha újra elterjedne! :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: fényesi (Ideje: 01-08-2010 @ 07:34 am) Comment: A vallás (megvallás) sajnálatosan sokat torzult az évszázadok során. Pontosabban annak látható, tapasztalható jelei. Amennyiben valaki figyelemmel (nyitott lélekkel) olvassa a Bibliát, megtalálja benne azokat az örökérvényű üzeneteket, amelyek egy tiszta, nemes élet alapkövei. Sok irányzat -sajnálatosan- nem ezt olvassa ki a lapokból, hanem személyes, avagy egy csoport, hatalom érdekei szerint értelmezi.
Csodákról vitáznak, évszámokon töprengenek,, a Bibliában sehol nem olvasható útmutatásokat tartanak egyedül üdvözítőnek. Aki Hisz, annak egyféleképpen olvasható a Könyv, melynek legfontosabb üzenete a Szeretet. A Szeretet minden és mindenki iránt. Nem könnyű, de megnyugvást teremt, ha valaki el tudja fogadni. Elsősorban önmagát. A Találkozások (mint amiről Te is írtál) természetesen nem véletlenek. A hit nélkül élőt elgondolkodtatja, a hívőt megerősíti. A Szeretet nem ismer határt, különbséget, és nem mérlegel. Ez volt annak az embernek az arcán. Befogadás. Gondolataid fontosak és értékesek. üdv. J |
|
|
|
|
|