Azon gondolkodtam, milyen lenne a világ ha majmok volnának hatalmon...
Ott lógnának a penész-lepte falakon frakkba öntve, míg minden arrajáró liba látszólag csodálná, kalapolná őket, s a leszármazottak büszkén veregetnék egymás vállát, na, komám, látod, csakis így lehet, csakis így érdemes. Persze, mint tudjuk is, a majmok nem tudnak beszélni, de beismerhetjük, hogy nem értjük meg a zagyvalékot, amit ők beszédnek neveznek? Dehogyis, isten ments! Ők vannak hatalmon, még majd kirugnak bennünket! Sőt, ők a diploma osztogatók, talán nem vonjuk magunkra haragjukat!  Tehát kalapolunk, miközben kérdezgetjük egymástól, te érted mit mond? Azt gondolva, esetleg remélve, hogy csak mi vagyunk túl hülyék hozzájuk...S mikor már a századik liba is azt mondja, nem, akkor valami derengeni kezd a liba májában...Egy hatalmas, bátor gondolat, hogy  nem is mi vagyunk a libák, inkább ők a majmok... S mint tudjuk, a majmok nagyon szeretik majmolni egymást, legtöbbször. Azt szeretném csak látni, mikor egy mérges lúd valamelyiknek a fenekébe csíp egy jó nagyot végre, hány majom ugrik majd ki az ablakon utána...
Persze ez csak fantázia, a majomszigeten az uralkodik, aki legkeményebben ül a széken. Ott csípni nem lehet. Vagy keresni kell egy al-uralkodót amelyik éppen álló pozicióban van, vagy pedig türelmesen kivárni amíg a Korona feláll a székről...
Még egy érdekes tény a majomszigetről: ott nincs tükör. Ha lenne, a libák bepisilnének nevettükben valaha egy majom belenéz. Roppant mulatságos nézni amikor szerelmesek lesznek önmagukba:)
Hogy miért marad a liba a majomszigeten? Ja! Mert tudja hogy előbb-utóbb elfogy a banán, s a majom másik dzsungelbe költözik. Akkor majd szépen kidobálja a penészes képeket a penészes kastélyból, jól kiszellőztet s boldogan él míg a pokol fenekéről fel nem bukkan egy új majom-sereg...