Nekem nem jut más közlekedési eszköz, mint a troli vagy busz. Jobbára trolival járok, mert gyorsan a város közepén találom magam, ha el nem megy előttem. Ha igen, akkor kínszenvedés kivárni mire egy új megérkezik és elszállít engem és másokat is a célba.

Szeretem az alacsonypadlós buszokat, trolikat, mert nem kell nagyot lépni, főként, ha csomagot cipel az ember. Az új buszok ülései szépek, puhák, bársonnyal fedettek, és karfájuk is van, amit fel lehet hajtani. Néha kellemetlen persze, de mindenre van megoldás.

Ma ügyintéznivalóm akadt a városban, így félig gyalog, félig trolival közlekedtem. Ment mint a meszes, még a piros lámpa sem számított. Gyorsan le és fel szálltak az utasok, mígnem valakit oda nem csukott. Észerevette mielőtt elindult volna, ki is szállt a vezető és segített a bácsinak összeszedni a szétgurult almákat. Más baja nem lett szerintem az ijedtségen kívül.

Igazából azt akartam leírni, hogy gyönyörű idő van. Olyan sétaidő, ahogy szoktam mondani. Kellemes melegen, lágyan süt a napocska, bár fúj a szél, de mégis nagyon jó az idő. Mosolygok, ahogy a tavasz is mosolyog a lelkemben. Megérkezik a busz. Felszállok rá. Sokan vannak rajta. A busznak szép, nagy ablakai vannak, és fényszűrősök, ami jó, mert nem zavar a betekintő napsugár még az ablakon keresztül sem, és így nem kell hunyorogni az embernek. Látom minden kicsi ablak be van zárva, szerintem ha lakat lenne rajta azt is hat kulccsal zárnák be. Sehol egy csepp levegő. Illetve csak akkor, ha a megállóban kinyitják az ajtót. Kellemetlen szag terjeng ebben a bezárt világban. Érzem az izadtság-szagot, a frissen mosott ruha illatát, a büdös kölni szagát és a műfogsorok kellemetlen leheletét. Hányingerem támad. Alig vártam, hogy jöjjön a busz és felszállhassak rá, hogy időben hazaérjek, de most legszívesebben leszállnék. Odébbhúzódok az ajtó felé. Egy hajléktalan száll fel...nos, szaga van, de még mennyire...döntöttem...inkább leszállok....

....kinyílik végre a megállóban az ajtó...lépek a járdára és sétálok. Már élvezem a csodás napsugarakat, a friss levegőt és a csodás szemetes látványát, nem is beszélve a körülötte igencsak érezhető szagoknak...gyorsan haladok utamon...a tízszintes épület egyik ablakát kinyitják, éppen burgonyát sütnek, a másik ablak már nyitva van, ott marhapörköltet főznek és valahol érzem már a húsleves émelyítő illatát is....

...ezek után elgondolkoztam...lehet, hogy mégis jobb lett volna a buszon maradni???

...minig ezt szeretném érezni a levegőben: