Azzal muszáj kezdenem, hogy nem szeretem az állatkertet.Gyermekkorom pedig a Városligethez közeli bérházak egyikében telt, így a lehetőség megvolt, hogy az élővilág bemutatására megépült intézmény közel kerüljön hozzám.Mégsem  így történt, habár eszmefuttatásom egy kicsit sántít, és azt sugallja, mintha valaki egyenesen alkoholistává válna, mert a szomszédjában egy csapos lakik!Nézzétek el nekem!

Két hete aztán - minden, és majd' a veszekedésbe torkolló észrevételem ellenére- csak el kellett menni, mondván úgysem voltunk semerre az idén, meg a kislány még sohasem, neked is kell egy kis kikapcsolódás, stb.

A Városligetben alig változott valami az elmúlt évekhez képest.Igaz, mintha több lenne a vacak műanyag mütyürkéket, játékfegyvereket, fővárosi emlékeket árusítók pavilonjai mellett, mögött leparkolt gépkocsik köbcenti száma, és ezzel együtt a kínált portékák ára.A nyilvános wc-ben már egy százasért elvégezheted a dolgod, amit mi férfiak - fiam tíz éves-, büszkén megtagadtunk, és bíztunk az Állat- és Növénykert ilyen jellegű, számításaim szerint olcsóbb szolgáltatásában.Vagy ez már üzlet?Megjegyzem a rómaiak szerint a pénznek nincs szaga.Nos, a két kassza közül az egyik nem működött, a másikban egy idősebb hölgy hadakozott a pénvisszaadás, ill. a pénztárgép működési nehézségeivel, miközben a sorban kollektívan izzadt, és vérmérséklet függvényében káromkodott a bebocsájtásra várakozok sora.Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem egy szimpla tavaszi hétköznap, hanem vasárnap, a szabadságidény teljében voltunk.Tisztelt sorstársaim, szülők, akik "csak" két gyermeket neveltek, el kell, hogy szomorítsalak benneteket!Az Állatkert szerint mi nem vagyunk Család.Családi jegy ugyanis csak a háromgyerekkel érkezőknek jár, 4100 Ft.-ért.Igaz, mivel kislányunk még korhatár alatti, így megúsztuk 3500 Ft.-ból a BELÉPŐ-t.Igaz, ezért adnak egy leporellót, szép majom fejjel.(Miért pont majom...?)Hangulatomat ez éppen nem tudta javítani, pláne, hogy aznap volt az olimpia utolsó napja, amikor a férfi pólósok!Szép volt fiúk!Rövid tétova -Merre induljunk mondat után, rábízva magam családom bizonytalanságára, kiválasztottuk az egyik legmagasabb sziklacsoportot.A bejárat felett tábla fogadott, miszerint babakocsival, és kisgyerekkel belépni veszélyes!Mit ád az ég, nálunk mindkettőből volt 1-1 darab, de addigra mi már túl voltunk aluljáró lépcsőkön, villamosra való fel- és leszállásokon, gondoltuk, hogy ennél nem lehet rosszabb!Beléptünk.Azaz beléptünk volna, de vastag láncszemekből készült függöny állta utunkat!Kiszabadítva a babakocsi kerekeit, és kedvesen érdeklődve a szembejövő sosrtársaktól, hogy milyen veszéllyel találkoztak bent, továbbhaladtunk.A szembejövők nem értették kérdésem.Mivel a már említett olimpia időszakát éltük, én ezennel előállok egy új sportággal, nevezetesen: üres babakocsi, műsziklákon történő átvezetése, utcai ruhában, forgalommal szemben.Esélyes vagyok!Ugyanis nincs megadott haladási irány, mindenki megy amerre...sejt valami látnivalót.De az nincs!A mai napig nem tudom mit kellett volna látnunk.A bejáratnál jelzett veszélyt meg csak én jelentettem a látogatók számára a kissé felhevült idegállapotomban elkövetett mozgássorom miatt.Az állatkert további része olyan volt, mint azt sejtettem.Elfajzott, ételért hízelgő, vagy a hely szűke miatt depressziós, kerengő állatok.Az állatsimogató nagy élmény a gyermekek számára, igaz kell tartani az egyik kiskecskétől, mivel előszeretettel harapdálja a ruhaneműt!

Egy, pontosabban három élmény azért engem is ért.A "hangosba" bemondták, hogy mienk a pólós arany, ingyen volt a wc, és a -valóban remek- kilátás a felújított, és átadott kilátótoronyból.Meg a gyerekek öröme.Vigyétek el őket!