Bevallom és szégyellem: nem tudtam, mi az, nem figyelem a hazai sztárcsinálás és tehetségkutatás világát. Mondják, valami angol szöveg utánzásaképpen mondta – énekelte – ezt valaki, aki nem tudott angolul. Sokan vagyunk így, nekem is jól jönne egy intenzív kurzus, mielőtt még azt a keveset is elfelejtem. A bikicsunáj azonban megragadta a fantáziámat.

  Rájöttem, hogy ez nem is szó, vagy mondattöredék, ez több annál. Ez egy egész nyelv, úgy ám. És: a bikicsunájnak számos előnye van ma élő nyelvek mindegyikével szemben.

  Először is: nem kell elsajátítani. Nincs is miért, de ha mégis úgy dönt valaki, hát a maga természetességében adhatja elő magát, egyetlenegy nyelvóra, audiovizuális kurzus vagy tanulmányút nélkül. Mindebből következik, hogy nyelvvizsgázni sem lehet belőle, hát igen, ez rossz hír a nyelvtanároknak, de előbb-utóbb lesz valamilyen hivatal, ahol kötelezővé teszik a – minimum alapfokú – bikicsunáj nyelvi ismereteket.

  Előny továbbá, hogy titkos nyelvként tökéletes, nem fordulhat elő például, hogy két, bikicsunájul beszélgető személyt egy harmadik – illetéktelen – személy kihallgatna. Ha mégis: úgy kell neki, csak az idejét vesztegeti.

  Előny a nyelv szépsége, hajlékonysága, hihetetlen hang-és tartalmi gazdagsága, zeneisége. Öröm hallgatni. Dalszövegekhez ideális.

   Előny még az is, hogy nem esik semmilyen nyelvtörvény hatálya alá. Hiába fülel az illetékes hatóság kémje, nem jön rá soha, milyen nyelvről van szó. Ha mégis büntetni kívánna a hallottak alapján, még a végén neki kell majd magyarázkodnia, netán fülmosást ajánlanak majd neki.

   Múlhatatlan előny az is, hogy még az anyanyelvnél is kevésbé felejthető el. Az idegen akcentus ugyan ezen is megérződik, de ennyi tökéletesség mellett ez a csekély hátrány nem is számít.

  Van azért némi valós hátránya is.

   Elsőként említeném, hogy ezen a nyelven nemcsak az idegenek, de a született bikicsunájok sem értik meg egymást, már ha vannak olyanok.

   További hátrány, hogy ennek a nyelvnek nincsen irodalma – habár szakkönyveink, politikai írásaink és néhány más, főleg jogi írásunk olyan, mintha bikicsunájul lenne, aztán jön valaki, aki megmagyarázza, hogy mégse. 

  Nem sokkal jobb a helyzet az elektronikus médiával, itt is belekeveredik a bikicsunáj az értelmesnek hangzó mondatok közé, aztán az egésznek annyi.

  A bikicsunáj szótárak, már ha vannak ilyenek, teljesen használhatatlanok.

  A pici babák mind bikicsunájul beszélnek, mégsem tudjuk tőlük elsajátítani ezt a nyelvet, mert ők általában előzékenyen megtanulják a miénket.

   És még sokáig folytathatnám az előnyök és hátrányok felsorolását, de biztos Nektek is van pár tippetek…