Délután épp az jutott eszembe, hogy két napja megint a munka és lassan csak a számokat ismerem fel. Ilyenkor jól jönne valami ami felráz. Megkaptam. Ha minden kívánságom ilyen gyorsan teljesülne. Szóval a skype-omra bejelentkezett valami amerikai "tábornok". Már ha a neve előtt a Gen. generálist jelent és nem genetikai tévedést. Mert nem ám angolul, pláne magyarul, hanem oroszul írt. A meglepetéstől dolgozni is elfelejtettem. Valami elküldhetetlen sms-ről beszélt, csak nem jöttem rá ki az a Helena. Barátnő vagy jelszó? Először kitört belőlem a harci röhögés. Elképzeltem milyen arcot fog vágni, ha magyar tájszólásban válaszolok neki a maradék orosz tudásommal. Valahogy így: Izvinyíte, já inosztránká i nye znájú sto ti hocset i Helena nye tut. Ekkor jött az égi szikra. A Google forditó. Megvan, az ismeri a cirill betűket. Sőt! Szépen bepötyögtem magyarul az üzenetet a fordítást bemásoltam és elküldtem. Már ezzel beloptam magam a tábornok szívébe, mert azonnal küldött egy virágot. Majd percek múlva amikor gondolom újra élesztették, megkért, hogy írjak angolul, mert oroszul nem érti. Itt már kezdtem én is furcsán pislogni. Nem tudok angolul annyit sem, hogy megírjam ezt a hiányosságot. Ott a fordító, talán megérti. Nem értette meg. Vagy azt hitte szórakozom, mert folyamatosan küldte az üzeneteket. Igaz, én sem mindig értettem a úgy látszik katonai nyelvet nem fordítanak könyvelőknek. Többször visszakérdeztem, hogy jól értem-e. A lánykérésig egész jól ment a dolog, mert szerinte ez nem távolság és tetszik a képem ami fenn van. Mit mondjak erre? Olyan jól kigyúrt békefenntartóként bedilizett fejed van? És civil ruhára nem tellett amikor a képet csináltattad? Kezdtem beletörődni, hogy fél órára katona feleség vagyok Georgiában. Sajnos komolyan vette. Már a jövő heti katonai bevetést kezdte magyarázni. Meg, hogy jó lenne előtte találkoznunk, mert annak örülne és tudnánk beszélgetni. Itt már viccesre vettem a figurát, mert majdnem visszakérdeztem, hogy nálad vagy nálam? Esetleg este átugrom a külön gépemmel egy kávéra. De megőrizve a komolyságom elmagyaráztam, hogy egy szót sem értenék abból amit mond, tehát tolmácsra is szükség volna. Mindez nem zavarta sőt valamilyen dobozt akart hozzám küldetni biztonsági okokból amíg nem jön érte Magyarországra, csak egy emailt kell írnom, majd megadja a kódokat. Itt elborult az agyam. Gondolom a pszichiátria szó tette meg a jótékony hatást. Mert azóta nem jelenik meg a monitoromon a : talk to me felirat.
Amerika is tévedhet. Azt biztosan kiderítették, hogy jár hozzám néhány pszichiátriai eset könyveltetni, meg hogy az ügyfeleknek én vagyok a lelki segély is, de arra nem jöttek rá, hogy háborús veteránok agyát feltisztítani nem tudom.
|