[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 289
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 289


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: BLOG, Napló!


BLOG, Napló!
[ Blog (napló) főoldala. | Regisztrálj! ]

A tagoknak lehetősége van saját blogot (Naplót) vezetni, és azokhoz hozzászólni.

Temetői séta
Ideje:: 09-21-2004 @ 02:21 pm

Ma délelőtt elmentünk a kicsivel babakocsistul sétálni egyet. Egy hegy, vagy inkább domb közepén lakunk, tehát hegyen-völgyön keresztül vezetett az út. Csak úgy céltalanul mentem először, aztán a Kisasszony temetőnél lyukadtam ki.Hogy miért Kisasszony a neve, igazán nem tudom, valószínűleg Szűz Máriáról kapta a nevét, a búcsú is szeptember 8. körül szokott ott lenni.

Ez a város központi temetője. Emlékszem, mikor először jártam itt. Legnagyobb fiam, Miklós akkor volt úgy 4-5 éves, és ebben a korban a gyerekeket már foglalkoztatja a halál. Ővele sokszor ki kellett jönni ide is meg más temetőkbe is. Mikor először bementem akkor, rögtön egy kislány sírját pillantottam meg, több évtizedes volt már, rajta egy angyalka, és egy név: "Böbikénk". Majdnem elsírtam magam, hisz a kislányom, aki szintén ezt a nevet viseli, akkor volt kisbaba.

A legmeghatóbbak a gyermeksírok. Van egy nagy síremlék, rajta egy kisfiú neve, aki 10 évesen hunyt el '47-ben. Alatta az öccse neve, aki '48-ban született és még ugyanebben az évben meg is halt. Ilyenkor elgondolkozik az ember, hogy egy szülő hogy képes elviselni két gyermeke halálát. Egyszer a férjem nagymamája mesélte, hogy gyermekkorában a falujában szénmonoxid- mérgezésben elhunyt egy család két kicsi gyermeke is, és csak a harmadik, a legnagyobb kislány maradt életben. Kérdeztem, hogy bírta ki ezt az édesanya. Örült, hogy legalább az az egy megmaradt - válaszolta. Akkoriban megszokott volt a gyermekhalál, és az emberek napirendre tértek felette, belenyugodtak. Ma tabu - olvasható több könyvben is.

Voltak még érdekes sírok. Lenkey tábornok is itt nyugszik, az aradi vértanú és Kandra Kabos, áldozópap és történetíró. Róla utcát neveztek el nem messze. Egy elkülönített részben találhatók a világháborús sírok. Mind egyforma, csak a keresztek mások, vallástól függően. Valakik virágot is szoktak vinni oda, ahol nem csak magyarok, orosz katonák is vannak. Láttam most egy kriptát is. Egy 41 évesen elhunyt cigányember sírja van alatta, mellette a felesége helye fényképpel, aki jelenleg 38 éves. Furcsa, hogy ilyen fiatalon már elkészíttette. Nagyon szép, mutatós hölgy a kép alapján.

Nekem nem tetszenek a beton és márvány sírkövek. Újabban divatba jöttek a kopjafák, amik sokkal közelebb állnak hozzám. Valahogy emberibbek.

Kifelé menet két fára is ki volt téve egy-egy kézzel írt cetli: Vigyázzunk értékeinkre, ne hagyjuk táskánkat őrizetlenül, mert a tolvajok elviszik.



Utoljára változtatva 09-21-2004 @ 02:21 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Blogozó profil
Blogozó profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Audrey
(Ideje: 09-21-2004 @ 07:14 pm)

Comment: Én is szívesen sétálok a temetőben, de a nagy rohanásban csak nagy ritkán jutok el. Pedig valami egészen különleges, misztikus hangulata van. Csend, nyugalom, madárcsicsergés, és a fák lombjainak halk zizegése a szélben. Én is el szoktam olvasni a sírfeliratokat, és gyorsan fejben kiszámolom, hány évet is élt az illető. Itt a mi temetőnkben is vannak nagyon régi sírok, kripták, szoboralkotások. Nekem tetszenek a márványsírok. Abban nincs teljesen igazad, hogy a gyermekek értik a halált. 4-5 évesen még nem igazán tudják felfogni. Azok a gyerekek, akik ilyen korban elveszítik valamelyik szülőjüket, még nagyon sokáig visszavárják... Nem értik meg, hogy onnan nincs visszatérés. A gyermeksírok engem is megdöbbentettek, amikor kicsi voltam. Mindig beleképzeltem magamat az ő helyükbe, és ilyenkor félelem tört rám. Attól féltem, hogy engem is bezárnak egy dobozba, és nem tudok kijönni...


Hozzászóló: harangvirag
(Ideje: 10-08-2004 @ 07:21 am)

Comment: Temetőben, csend, nyugalom, misztikum...felkavaró érzések, gondolatok..kifelé jövet,...vigyázz az értékeidre!... ameddig teheted, vigyázz rájuk!


Journal ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.26 Seconds