Sziótok! : )

Na most jól felhúztam magam, ezért gyorsan leírom, tőmondatokban, mert ezer dolog között
nem megy a fecsegés … : )

Eddig még nem vettem észre – ezért „megütött” kissé – felmegyek „jutub”-ra -, nyitóoldal –
mindjárt a keresés alatt – baloldalon: ott az emailcímem.
Wazzé! le vagyunk figyelve ezerrel, mindenhol, néznek föntről (nasa), a neten mindenhonnan
– már púzni sem lehet egy jóízűt, mert talán még azt is meghallják.


Na mindegy, a lényeg nem ez.
Ma is gyönyörű napra virradtunk, élvezem is nagyon, ragyogó napsütés, időnként kiállok az
ablakba és gyógyítgatom magam, mintha náthásodnék – hát, nem hagyom.

A „gyönyörű napos” tervezett blogom „idecsapom”, nem érdemel egy különállót!
Max. pár szót, itt: 
Délután – boltból ki – pasi (ezer éves ismi, még a volt párom főnöke volt [Őt meg Isten
nyugosztalja szegényt]), - mosolyok; hogy van? pár udvariassági kör, de minek is?
bár! muszáj (is), mert az meg belülről jön  – ez a minimum, kb. 30 éve eltemettük
(szerencsére  majdnem!) – a fél város már gyászolta (szinte!) – szívdonorra várt  – amúgy fura
figura –  szemben lévő ház erkélyén hajigálta hajnalonként a kezeit felfelé, terpeszbe (a lábait
is biztos, de oda nem láttunk be) – eü.torna – szíveseknek is kötelező, mi meg a függöny
mögött vigyorogtuk kifelé. : )

Lökött egy figura, nyálas pojáca, pfujj! de túlélte, szerencsére  – időnként összefutunk, mint
akkor délután.
Ő is futotta a köröket, - gyerekek? és magácska? és stb., stb.,  meg ilyenek, meg „hogy
magácska még mindig milyen szép és üde! …  Álltunk egymással szemben – és köröztünk.
Aztán  -kifogyva a protokollból, elindultunk.  Ő is arra, mint én.

Keze a vállamon – rajtam libabőr le, meg fel – lépések – keze csusszan lejjebb, előbb
hátamon, aztán már derekamon,
én meg hirtelen szembe, vele, 1 lépéssel hátrébb: - hát, maga vénségére sem változott semmit!
ugyanolyan vén kujon, mint volt!

Előbb néz, zavaros, elrévedő, vizenyős, kék szemekkel, ami egyszer csak kitisztul és
megszólal (na! de hogy minek?): - de hát maga olyan kedvesen beszélgetett velem! …
Mondom: és? akkor már mindjárt fogdosnia kell?
Csend – lépések – csend  …, végre a házunkhoz értem.
Valamit még mondott – de az agyam már nem fogta, ezerrel zakatolt. Elköszöntünk
és ennyi.



Igen.
Ez érdekesebb lesz. Legalábbis nekem – mert tanulságos is számomra. Tanulság: még!
óvatosabban a pasikkal!

Sz*rakodik a gépem hetek óta – gondoltam, külső vinyó, arra rá, minden, ez meg ha üres,
lecsiszolom, partíció kettő, egyikre windows, másik tárhely.
Igen ám! de külső vinyót honnan?
Skype, msn, fészbúk, telefon, email … hudejósoklehetőség! : ) ,
három nap szervezkedés - végül lett.

Régi ismim – majdnem barát/élettárs lett kb. 6 éve, de valamiért mégsem, a valamit is tudom,
de hosszú.
Egy jólelkű, jóképű, intelligens sündisznó!

Egyeztetés skype-n – ott lehet fecsegni ingyé, mert a mobil drága.
Külső tárhelye van – holnap hozza – pár napra, vagyis amíg nekem szükséges.

Kb. 3 éve nem beszéltünk – volt mit bepótolni. Akkor csúnyán összevesztünk, mint előtte kb.
2 évvel is (akkor is volt 2 év hatásszünet), - de valahogy mégis – belső vonzalom egymás
iránt.
Dumáltunk úgy általában – aztán konkrét témák – többek között: ő is egyedül – saját ház
ugyan, de semmi bevétele (szülei segítik) – igazoltan rászoruló, de! mert van saját tulajdona,
semmiféle jövedelempótlót, meg ilyesmit nem kap.

Gyorsfotó, mindkettőnkben – kép – akár együtt is lehetne, közös költségek, közös minden-
egyéb-házban-és-házörül.
Csend. Egyszer csak megszólal: - és ha kiköltözöl, dugunk?
Nincs csend, csak gyors válasz: - nem!
- De miért nem?
- hát nem is tudom!? Az ilyen dolgokat valahogy nem így szokták megbeszélni!
- Akkor ne gyere.

Próbáltam még érvelni, de minek is? férfiagy – dugni akar –  …. Viszont érvek:
- Nézd! tudom, hogy szarban vagyok, de a gondjaim jó részét magam csináltam, vagy idéztem
elő. De jól elvagyok. Csinálgatom a kertem, abból kis pénz jön, meg itt maszek – ott maszek,
szóval megvagyok.
Mondom: - és az innentől közömbös, hogy fele annyi kiadásod lenne?
- Igen. Mert 6 éve tetszel, idejössz, te a másik szobában és … dugás meg nincs.
Én: - de hát b*sszus! ez nem így működik! elvi dolgokról beszélünk, egy esetleges
megoldásról kifelé a nyavajáinkból, te meg simán rákérdezel: dugunk?
- Miért? mit akarsz?  udvarlást?
- Azt talán nem, de az tuti, hogy nem egy kérdés-fejbelövést a fejbe! Ez már tuti!

Hosszú, mély csend következett. Aztán én: - most ne szólj, csak hallgass végig, légyszi, csak
 képzeld el, amit most mondok: - Dumálunk, felvetjük, mennyivel könnyebb lenne a
létfenntartásunk mindkettőnknek, ha nem egyedül görcsölnénk, erről klasszul elbeszélgetünk,
aztán egy idő után csak ennyit kérdezek tőled: - és mondd? ha kiköltözök, megdugsz néha?

Nem tudom, mi történt, de megszakadt a skype-kapcsolat,
na nekem sem kellett több, töröltem is az ismim-listáról, sőt! nagy hirtelen a telefonomból is!
na most nem azért! de azért mégis!
Aztán másnap kiderült, hogy:  „besz*rt a gépe, kékhalál, meg minden vót …. eccerre”.
Én elhiszem, de miért pont akkor? …. : ) (na jó, azt azért tudom, hogy nyílt, őszinte típus,
… legfeljebb csak nem mond el mindent, - ami ugye nem számít hazugságnak. : )


Hát, kedves Fullakók és Olvasók,
ez így esett.

Ja. A külső tárhely nálam van, elhozta, kb. 3 órát dumáltunk, közben minimum háromszor
kiabálva érveltünk, mindketten, persze közben hallgattunk zenéket, keresgéltünk a jutubon,
kávéztunk, teáztunk, mert a mágnes b*sszus erősen vonz, mindkettőnket, de hát kell ez
nekem? hogy valakivel minden sz*rért ordítozzunk naponta 5-6-szor, akármiért is? Jaj!
dehogy! Nyugi és csend – és napozás – irkálás – séta a városban – találkozás/dumcsizás
ismikkel – aztán megint csend és nyugalom. Ez jobban hangzik. Nekem legalábbis …


Na mentem,
napozok,
gépet takarítok,
csiszolok,
partícionálok,
windows-t telepítek,
zenét hallgatok
eszek,
iszok,
kávézok

… és még majd jövök is.

Addig is: jót ne halljak rólatok! : )

AndréErzsi
izike,zizike
Eger, 2011. október 04.