| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Mit mondjak? Ideje:: 08-26-2012 @ 10:13 am |
|
|
|
|
Istenem segíts! Adj erőt, kitartást, nyugalmat! Néha úgy érzem nem bírom tovább.
Jó, ne segíts, de legalább azt mondd el mit mondjak!
Mit mondjak amikor ha nem akarom megbántani csak hazudni lehet?
Mit mondjak amikor haza akar menni egyedül meghalni, hogy engem ne terheljen?
Mit mondjak amikor azt állítja, hogy látszik rajtam a kimerültség? Mit mondjak, hiszen alig lát!?
Mit mondjak amikor észreveszi, hogy kölcsönt veszek fel, hogy bírjam fizetni az orvosokat?
Mondd Uram! mit mondjak neki amikor ilyen áron nem akarja, hogy orvos lássa?
Mit mondjak neki amikor látom a gyerekeit várja? Mit mondjak amikor nem akarja, hogy felhívjam Őket, hogy jöjjenek gyakrabban?
Mit mondjak amikor a félelmét rajtam vezeti le?
Mit mondjak az unokának aki szerint ez az én kötelességem? Mit mondjak a testvérnek aki nem vállalná az ápolását? Mit mondja a páromnak? Mit mondjak az ügyfeleknek? Mit mondjak a tükörnek?
Mondd! Mit mondjak, hogy a nap elég legyen mindenre? Mit mondjak, hogy én legyek az erősebb?
Kérlek add vissza a lelkem! Már csak működök mint egy gép. Én kértem tudom, hogy ne fájjon többé semmi. Kérlek add vissza a fájdalmat! Inkább fájjon!
Csak mondd meg mit mondjak, hogy anyámnak könnyebb legyen. Mondd ki a varázsszót kérlek! Mondd meg mit mondjak!!
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-26-2012 @ 10:15 am
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 08-26-2012 @ 08:28 pm)
Comment: Nehéz szívvel olvastalak. nem is tudom mit írhatnék. Erőt kívánok, és kitartást. Szeretettel ölellek: Anna :( |
|
|
|
|
| Hozzászóló: sodrelap (Ideje: 08-26-2012 @ 11:16 pm)
Comment: Szomorú soraidon elgondolkodtam, érdekes a napokban én is kértem az Isten, adjon erőt, más élethelyzetben ugyan, de neked is ezt kívánom! Idecitálom bizonyságul:
Édes Istenem, adj erőt…
Édes Istenem, adj erőt testemnek – lelkemnek,
hogyha tévedek – hibát vétek: kijavíthassam,
ha pedig igazam van, kérlek szépen, adj erőt,
hogy nem javítsak ki mindenkit. Tudd, kitartóan
igyekszem bölcsnek lenni, mikor nem örülhetek, megpróbálom elviselni, amit úgysem lehet
megváltoztatni. Nagyon szeretnék türelmesnek
tűnni, mikor nincs mód a bajokon úrrá lennem…
(Budapest, 2012. 08. 14. Erdős Pál Attila)
Szeretettel kívánom, hogy jobban menjen a sorotokT
Pali
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: Teru (Ideje: 08-26-2012 @ 11:51 pm)
Comment: Drága Valikám, ha ér valamit, sokkal nehezebb nem tudni gondoskodni róla. Hidd el. Évekig abban éltem, és amig élek, a lelkiismeret furdalás fogja birtokolni éjjelem, nappalom. Nagyon nehéz, tudom, de azt mondják ha az Isten keresztet rak a vállunkra, segitséget is ad mellé.
Ölellek szeretettel Teru |
|
|
|
|
| Hozzászóló: stando (Ideje: 08-27-2012 @ 08:04 am)
Comment: Semmi mást ne mondj, Vali, csak annyit, szeretlek Anya. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Attila61 (Ideje: 08-27-2012 @ 10:09 am)
Comment: Annyit mondj: szeretlek Édesanyám! Üdv. Attila |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Samway (Ideje: 08-27-2012 @ 02:20 pm)
Comment: Szeretlek anya!
De tudom, hogy ezt neked nem kell mondani, mert te minden pillanatban mellette érte vagy.
És ez is mind igaz amit leírsz...sajnos hogy nem segít benne az akinek még ez kötelessége lenne...csodállak a teljesítményedért...Valika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zoria (Ideje: 08-27-2012 @ 04:38 pm)
Comment: Köszönöm nektek! Megint bizonyította az élet, hogy a barátaimat én válogatom, a rokonokat nem. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 08-28-2012 @ 12:51 am)
Comment: Valikám... Ez most talált... a szívem közepébe. Minden sorod, gondolatod, győtrődésed, átérzem, mert most, éppen most én is ezt élem át... Nálunk apukám van ebben a helyzetben, igaz nem rám, hanem anyura hárul a legneheze, hisz ő van vele egész nap. De ezek a gyötrő kérdések engem is kínoznak... Nagyon régen sírtam, de most alig bírtam abbahagyni:( Én is védekeznék a fájdalom ellen, de lám, csak a felszínre tör... Veled vagyok lélekben, tudom, mennyire nagyon nehéz: sokszor az ember tényleg nem találja megfelelő válaszokat... Erőt, kitartást, türelmet kívánok Valim! Ölellek: Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zoria (Ideje: 08-28-2012 @ 10:14 am)
Comment: Zsuzsikám! nem akartam fájdalmat okozni neked. Csak néha a tehetetlenség érzése teljesen a padlóra küld. Pedig már azt hittem megtanultam elviselni. Amikor apuval végig csináltam idegösszeomlással altattak a temetés után. Anyósom a kezeim közt ment el, ott már elég volt a nyugtató. Most már az sem kell és mégis úgy érzem nem nőttem fel a feladathoz. Nagy ölelés neked. Legyen sok erőd és kitartásod. vali |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 08-28-2012 @ 08:01 pm)
Comment: Vali, nagyon sok erőt neked, és valóban nem tudsz többet mondani, csak annyit: Szeretlek, Anya... Ebből szerintem mindent megért, és tudja is... nem nagyon tudok mit mondani, nehéz minden fronton egyszerre...
aLéb |
|
|
|
|
|
